Az energiaárak zuhanása válságba sodorta a közép-ázsiai országot, amelynek fő exportcikke éppen a nyersolaj és a földgáz.
Kazahsztán nehéz időket él. Az olaj- és gázárak zuhanása válságba sodorta az országot, amelynek fő exportcikke éppen ez a két energiahordozó. Az visszaeső állami bevételek miatt megugrott az infláció, és elérte a 15 százalékot. A kormány azt akarja elérni, hogy Kazahsztán több lábon álljon, ezért támogatja a kis- és középvállalkozásokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Amina Szerzsova egy kis virágküldő szolgálat tulajdonosa. Az üzlet nem megy rosszul, de a dollárban felvett lakáshitel törlesztése így is nagy kihívás.
Amina Szerzsova: – Nem kapok újabb kölcsönöket, ezért nem tudom fejleszteni a vállalkozásomat. Nem tudok boltot nyitni. Persze, megértem, most másra kell költenem a bevételemet, csak hát így nem fejlődünk, nem tudunk terjeszkedni, nem jutunk egyről a kettőre.
Igor Iljinszkij kis varrodájában hat alkalmazott dolgozik. Alsóneműt és pólókat gyártanak. A tulajdonos abban bízik, hogy az eurázsiai vámunió új piacokat nyit meg cégének Oroszországban és Fehéroroszországban.
Igor Iljinszkij: – A helyzet változóban van. Úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat és a központi kormány is támogatja a vállalkozásokat. Remélem, így a termékeink eljuthatnak egy sokkal nagyobb, közös piacra.
A legtöbb kisvállalkozásnak tőkére volna szüksége az előrelépéshez. Ám a szigorúan állami bankrendszerben hitelhez jutni korántsem egyszerű Kazahsztánban, és ez megnehezíti a cégek dolgát.
Doszim Szatpajev, a KRAG kockázatelemző csoport igazgatója: – Hosszú időn keresztül nem létezett semmiféle hatékony eszköz a vállalkozói hitelek folyósítására. Hogy miért? Mert hiába akarta a kormányzat támogatni a vállalkozásokat, de hiányzott az ehhez szükséges háttér, a banki infrastruktúra. Persze bankok voltak, de tökéletesen elzárva a valóságtól, a reálgazdaságtól. A bankok a gyors és könnyű pénzt szeretik, nem akarnak öt vagy tíz évet várni a törlesztésekre.
A kazah gazdaságot bénító másik súlyos probléma az elburjánzott korrupció, amely elriasztja a lehetséges befektetőket. Már a kormányzat is felismerte, hogy fel kell lépnie az állami hivatalnokok, különösen az adóellenőrök megvesztegetése ellen. A Transparency International listáján Kazahsztán javított is néhány helyezést.
Danijar Asimbajev, politikai elemző: – Hiába az ismétlődő korrupcióellenes kampányok, bizonyos dolgok alig változnak. A kvázi-állami szektor növekszik. Rengeteg állami tulajdonú szereplője van a piacgazdaságnak. És ezeknek az állami cégeknek ma is hatalmas befolyásuk van.
A kormány célja tehát a gazdaság diverzifikálása, vagyis a több lábon állás. Ezt reformokkal, törvénymódosításokkal és más adminisztratív intézkedésekkel próbálják elősegíteni.
Danijar Asimbajev, politikai elemző: – A kormány elfogadott egy programot, és a végrehajtására létrehozott egy központot az ipari és fejlesztési minisztériumban. A tárca vezetője miniszterelnök-helyettes lett.
Sürgető feladat az elmaradott vidék fejlesztése is. Beruházások kellenek a mezőgazdaságban és az ökoturizmusban. Jerdosz Szadu a fővárosból, Almatiból költözött a sztyeppére, gazdálkodni.
Jerdosz Szadu: – Én még nem tapasztaltam ilyesmit, tőlem senki sem követelt kenőpénzt. Egyszerű farmer vagyok, mint annyain mások ezen a vidéken. Nem, még sohasem fordult elő, hogy valaki idejött bajt keverni. Új szemléletmódot szeretnék meghonosítani, kivívni az emberek elismerését. Támogatást szeretnék a mezőgazdasági minisztériumtól. Mondom, nem találkoztam korrupcióval.
A közép-ázsiai sztyeppe nemcsak gabona- és zöldségtermesztésre alkalmas. Nagy lehetőségek vannak az idegenforgalomban, elsősorban a lovasturizmusban is. A külföldiek szívesen alszanak hagyományos jurtákban.
Kazahsztán persze ma is szegény ország, de gyorsabban fejlődik, mint más szovjet utódállamok, és ez reményt adhat a jövőre nézve.