Egy újabb hideg éjszaka görög-macedón határon, a lassan a Calais-i dzsungelhez mérhető, egyre terjeszkedő sátorvárosban. A kerítésnél rekedt
Egy újabb hideg éjszaka görög-macedón határon, a lassan a Calais-i dzsungelhez mérhető, egyre terjeszkedő sátorvárosban. A kerítésnél rekedt menekültek a tűz mellett próbálják kihúzni reggelig.
Az élelmiszerosztás közben is nő a feszültség. Kevés ami jut. A gyerekeknek is.
A holland Aafke Zuidervliet – otthagyva munkáját – Amszterdamból jött, hogy segítsen. Azt mondja, erre itt óriási szükség van. Ezrek szenvednek a lezárt határnál. Úgy érezte, kötelessége tenni valamit értük. Ebben a hidegben minden falat meleg étel jól esik. Egy kis zöldség, krumpli a levesben – teszi hozzá.
Nehezen telik az idő a mostoha körülmények között. A gyerekek azzal múlatják, amivel sikerül; néhány srác labdázik, egy kislány el tudta hozni hegedűjét Szíriából.
Abir és lánya pedig a cicájukat. Stockholmba tartanak, ahol a férfi rokonai élnek már 3 éve.
A tábor közepén férfiak beszélik meg a kialakult helyzetet.
- Visszatérni Szíriába? Szóba sem jöhet – mondja a damaszkuszi Ali. Már Törökországba sem mehetünk vissza. Fogalmam sincs mit tehetnénk. Talán békésen átlépjük a határt. Ha lehetséges…
Már 14 ezren várják, hogy nyíljon a kapu, de a macedón hatóságok egyetlen embert sem engedtek itt át az elmúlt 24 órában. Miközben naponta újabb érkezőkkel nő a létszám.
Az Euronews tudósítója szerint ezek a menedékkérők csapdába kerültek a macedón határon. Tudják, egyre több európai ország kerítést emel, hogy megállítsa őket, de nem tágítanak. Azt mondják, számukra nincs visszaút, csak előre.