A síita hittudós hétvégi kivégzése összeugrasztotta a két nagyhatalmat.
HIRDETÉSA síita többségű Irakban is elég ok volt az öldöklésre, hogy a szunnita Szaúd-Arábiában kivégeztek egy köztiszteletben álló síita hittudóst a hétvégén.
A fővárostól, Bagdadtól körülbelül 100 kilométerre délre, Hillában támadtak meg szunnita mecseteket fegyveresek. Úgy tudni, 3 ember sérült meg.
Az, hogy Szaúd-Arábia bezárta teheráni nagykövetségét, miután azt tüntetők feldúlták a síita főpap kivégzésének hírére, Európában is aggodalmat keltett.
A brit kormányfő, David Cameron azt mondta, hogy London békét akar a Közel-Keleten. Azt, hogy jó viszonyban legyenek egymással a térségbeli országok már csak azért is, mert ez rendkívül fontos a szíriai konfliktus, illetve az abból eredő összes probléma kezeléséhez.
Berlin is az elsők között sietett világossá tenni, hogy Londonhoz hasonlóan elhatárolódik a halálbüntetéstől, ugyanakkor elvárja a két nagyhatalomtól, hogy ne szítsa tovább a feszültséget a térségben.
A minisztériumi szóvivők értekezletén a német gazdasági tárca szóvivője, Adrian Toschev vészjóslónak nevezte a Szaúd-Arábia és Irán között kialakult feszültséget. Németország határozottan elutasítja a halálbüntetést, és ennek a mostani konfliktusnak a fejleményei nyilván nem hagyják érintetlenül a német-szaúdi fegyverkereskedelmet – tette hozzá.
Németország jelentős fegyverexportot bonyolít Szaúd-Arábiával, úgyhogy sem így, sem úgy nem mindegy Berlinnek, merre dől el Rijád és Teherán mostani vitája.
A két nagyhatalom nyílt konfliktusa Moszkvát is helyzetbe hozza. Az orosz diplomácia hagymányosan jó kapcsolatot ápol Iránnal, de Szaúd-Arábia sem az ellensége: utóbbival rendszerint az olajár, ezzel összefüggésben a kitermelés volumene miatt kerül ellentétbe.
Moszkva most nem foglalt állást, hanem közvetítést ajánlott annak érdekében, hogy mielőbb helyreálljon a párbeszéd Irán és Szaúd-Arábia között.