Az afrikai önkormányzatok hároméves megatalálkozóján a klímaváltozásé volt a főszerep.
HIRDETÉSBár az esős évszak elvileg már elkezdődött Dél-Afrikában, eső továbbra sincs – ez csak az egyik érezhető jele a klímaváltozásnak Afrikában. A jelenségről elsősorban az államok és a nemzetközi szervezetek tárgyalnak, de mit tehetnek ellene a városok? Ezt a kérdést feszegették többek között az afrikai önkormányzatok találkozóján, az Africacités-n Johannesburgban.
Öt napon keresztül több ezer ember – helyi képviselők és polgármesterek – gyűlt össze Afrika minden szegletéből vitára és tapasztalatcserére. A Polgármesterek Paktuma keretében már harminc afrikai város indított programokat a klímaváltozás ellen. A cél: a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.
Johannesburg például számos vállalást tett a városi infrastruktúra környezetbarátabbá tétele érdekében.
- Egy olyan programon dolgozunk, amellyel szemétből lehet fejleszteni elektromos áramot, de áramot termelünk majd a szennyvíz-feldolgozó telepeinken is – mondta az Euronewsnak Parks Tau, Johannesburg polgármestere. – A buszparkunkat lecseréljük olyan járművekre, amelyek dízellel és biogázzal is üzemelnek, majd ahogy a biogáz-utánpótlás megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll, fokozatosan átalakítjuk a buszokat kizárólag gázüzeműre.
De nem csak a nagy metropoliszok gondolják újra a fejlesztési stratégiájukat. Ross-Béthio, egy 12000 lelket számláló szenegáli település azon kombinál, hogy a régió gazdaságának gerincét adó rizstermesztésben vannak még további tartalékok.
- Egy olyan programon dolgozunk, amellyel fűtőanyagként kiválthatnánk a faszenet és a földgázt is – méghozzá riszszalmával – magyarázta Amadou Bécaye Diop, a városka polgármestere. – A rizsszalma fűtőértéke nagyobb, mint a faszéné. Így elejét vesszük a fakivágásoknak, ezzel az erdők pusztulásának is. Ross-Béthio pedig zöld településsé válik.
Számos afrikai város küzd áramkimaradásokkal. A problémára a napelemek jelenthetik a megoldást, amelyek egyre több ember számára elérhetőek – tudtuk meg az ENSZ Habitat ügynökségének munkatársától.
- Nagyon meglepődtem, amikor ellátogattam egy kisebb településre Burkina Fasoban, és találtam egy kis üzletet amely kínai szolárpaneleket árult – mesélte a UN-Habitat szolgálatvezetője, Vincent Kitio. – Ez azt jelenti, hogy elértünk az energetikai átmenet korszakába, mert a technológia már megfizethető, van kereslet is, így az emberek elkezdték használni ezt a technológiát.
A fenntartható fejlődés szellemében kell újragondolni a városok fejlesztését – ez volt az egyik vezérgondolata a háromévente jelentkező Africacités találkozónak, amelyet legközelebb 2018-ban, Brazzaville-ben rendeznek meg.