Újabb kemény megszorításokról kell döntenie az új görög parlamentnek a vasárnapi választások után.
Alekszisz Ciprasz bizalmat kapott: Görögországban ismét ő alakíthat kormányt a baloldali Sziriza párt vasárnapi választási győzelme után. Ám ünnepelni nincs sok ideje a miniszterelnöknek.
Az új athéni parlament képviselőinek rövidesen szavazniuk kell a megszorító csomagról, benne 31 népszerűtlen intézkedésről, amelyeket a külföldi hitelezők szabtak feltételül, cserébe az újabb pénzügyi mentőcsomagért.
Ezt az egyezséget pedig, kénytelen-kelletlen bár, de maga Ciprasz írta alá július 13-án. A feltételek kemények, de elkerülhetetlenek – így látja az athéni egyetem politológus professzora.
– Sürget az idő: az év végéig újra fel kell tőkésíteni a bankokat. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nagy bajba kerülhetnek azok, akik görög bankokban tartják a megtakarításaikat – figyelmeztetett Dimitrisz Szotiropulosz.
A júliusi megállapodás értelmében a külföldi hitelezők harmadszor is mentőövet dobnak az államcsőd szélén tántorgó Görögországnak. Ezúttal 86 milliárd euró a végösszeg. Ennek első részletét, 3 milliárdot novemberben utalnák át, utána pedig nyomban tárgyalások kezdődnek az adósság szerkezetének átalakításáról.
Ám mindenekelőtt a parlamentnek kell jóváhagynia, például, a mezőgazdasági termelők jövedelemadójának emelését, 13 százalékról 26 százalékra. Ráadásul emelkedik az egyéni vállalkozók jövedelemadója is, akárcsak a társasági adó is, ez pedig minden bizonnyal heves ellenállásba ütközik majd.
Az új görög kormánynak rendet kell tennie a nyugdíjalapok körül is, ami szintén érdekeket sért. Hat év megszorításai után még tovább csökkenhet az az összeg, amelyet a nyugdíjasok kézhez kapnak.
A minimálnyugdíj az idén havi 360 euró, napi árfolyamon számolva valamivel több mint 110 ezer forint. Ha ezt jövőre a GDP és a fogyasztói árak alakulásához igazítják, akkor a gazdaság visszaesése, illetve a defláció miatt ennél kevesebb marad a borítékban.
***
Az Euronews athéni tudósítójának helyzetértékelése
Euronews: A Sziriza felülmúlta a várakozásokat, sőt saját híveinek reményeit is, és elsöprő győzelmet aratott az Új Demokrácia párt fölött. Miért?
Sztamatisz Gianniszisz: – A választási eredmények azt jelzik, hogy a Sziriza és vezére, Alekszisz Ciprsz továbbra is igen népszerű Görögországban. Annak ellenére is, hogy a radikálisan baloldali, megszorítás-ellenes mozgalom júliusban végül meghátrált, és elfogadta a nemzetközi hitelezők feltételeit, cserébe egy újabb pénzügyi mentőcsomagért. Ám Ciprasz választási kampánya sikeres volt. Meggyőzte a szavazók többségét, hogy alkalmasabb miniszterelnöknek, mint fő vetélytársa, Vangelisz Meimarakisz, aki a többség szemében túl öregnek és túlságosan konzervatívnak tűnt, különösen Cipraszhoz képest.
Alekszisz Ciprasznak azért kellett az előre hozott választás, mert pártja kettészakadt. Ugyanakkor a Sziriza balszárnyából alakult Népi Egység be sem jutott a parlamentbe. Vajon miért?
Sztamatisz Gianniszisz: – Meglepetés, hogy a Népi Egység elbukott a bejutási küszöbben. Különösen azok után, hogy a párt párt képviselőinek a negyedrésze faképénél hagyta a Szirizát, miután Ciprasz miniszterelnök végül mégiscsak elfogadta a mentőcsomag feltételeit. Úgy látszik, a lázadók a politikai senkiföldjén találták magukat, félúton a Sziriza és a kommunisták között. Sok megszorítás-ellenes szavazó el sem ment választani, vagy a kisebb szélsőbaloldali pártok valamelyikére voksolt, amelyek szintén nem jutottak be a parlamentbe.
Ciprasz továbbra is eddigi koalíciós partnerével, a szélsőjobbos Független Görögökkel akar kormányozni. Miért ragaszkodik ehhez a természetellenes szövetséghez? Hiszen legalább három centrista, illetve balközép párt közül választhatna az új parlamentben. Nem is beszélve arról, hogy a jobbközép ellenzék, az Új Demokrácia támogatta a Szirizát, amikor az kiegyezett a hitelezőkkel.
Sztamatisz Gianniszisz: – Tény, hogy ez a két párt, a Sziria és a Független Görögök pártja ideológiai értelemben nem illik össze. Mégis: Ciprasz szemszögéből logikus ez a választás. Egyrészt így biztosabb lesz a többsége az új parlamentben, tehát stabilabb a hatalma. Másrészt uralni akarja a görög politikai spektrum balközepét. Ha továbbra is egy jobboldali párttal közösen kormányoz, akkor nem kell megosztania a hatalmát egy másik, hozzá hasonló nézeteket hirdető balos mozgalommal. Legalábbis egyelőre. Nem lepne meg, ha később mégiscsak létrejönne egy ilyen baloldali koalíció, hiszen a Sziriza vezető szerepe pillanatnyilag megkérdőjelezhetetlen.
Ciprasz úgy fogalmazott, a választásokon felhatalmazást kapott arra, hogy feltárja vízióját. Azt is mondta, hogy új kormánya egyből munkához lát. Mire számíthatunk, tudva, hogy kőkemény reformokat kell keresztülvinnie, méghozzá nagyon sürgősen?
Sztamatisz Gianniszisz: – Nehéz feladatok várnak az új kormányra a következő egy, másfél hónapban. A parlamentnek ugyanis jóvá kell hagynia egy sor megszorító intézkedést, amelyek a hitelezőkkel kötött júliusi megállapodásból következnek. Ez pedig nem lesz egyszerű. Ezúttal a teljes ellenzék szemben fog állni Ciprasszal, nem számíthat tőlük segítségre a szavazásokkor. Közben pedig utcai tiltakozások is várhatók. A legkülönfélébb társadalmi csoportok készülnek tüntetni a megszorítások ellen. Sokan fogják úgy érezni, hogy mentőcsomag feltételei sértik a szociális vagy szakmai jogaikat.