Kíváncsian figyelik a kubaiak, mit hoz számukra Havanna és Washington közeledése. Sokan úgy gondolják, pozitív változások várhatóak, de vannak
HIRDETÉS
Kíváncsian figyelik a kubaiak, mit hoz számukra Havanna és Washington közeledése. Sokan úgy gondolják, pozitív változások várhatóak, de vannak olyanok is, akik szerint semmi rendkívüli nem történik majd.
De a nagykövetségek újranyitása, múlt hónapban Washingtonban, most pedig Havannában, mindenképpen mérföldkőnek számít.
- Az, hogy Kuba és az Egyesült Államok ennyi idő után ismét felvette a kapcsolatot egymással, a családok számára óriási előnnyel jár: mind a Kubában, mind az Amerikában élő családok számára- mondja ez a havannai lakos.
Az Egyesült Államok demokratikus reformok bevezetését sürgeti Kubában. Ellenzéki csoportok szerint azonban a disszidensek zaklatása tovább folyik, pedig Amerika arra kéri Havannát: javítsa az emberi jogok helyzetét.
- Nem reméljük, és én nem hiszek abban, hogy bármilyen egetrengető változás várható a kapcsolatok újrafelvételétől, hiszen a kubai kormány nem hajlandó elrendelni a sürgős reformokat, amelyek szükségesek lennének az emberi jogok, a politika, a gazdaság, a társadalom és még a kultúra területén is.
A 78 éves Eladio Aguilar ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik ellenállt az Egyesült Államok disznó-öbölbeli inváziójának. Ő úgy véli, a hatalmas szomszéddal való megbékélés nem vet véget a forradalmi eszméknek.
- Talán az álmodozók vagy más, felületes szemlélő azt gondolhatja, hogy ez lesz a szocializmus vége. Ez nem így lesz. Úgy vélik, hogy a történelmi generáció hanyatlásával a kubai szocializmus megszűnik. De ez nem így működik.
Sokan remélik, hogy az amerikai szankciókat hamarosan feloldják. Egy tavaly publikált kubai kormányjelentés szerint az 1962-es amerikai embargó több mint ezer milliárd dollár közvetlen veszteséget okozott az ország gazdaságának.
- Az amerikaiak embargónak nevezik a blokádot. De az amerikai szankcióknak sokkal nagyobb hatása volt, mint egy embargónak. Bonyolultabbak és könyörtelenebbek voltak.
Miattuk nem tudott fejlődni az oktatás, a kultúra, a sport és sok más terület sem- mondja a Kubai Békemozgalom titkára.
Míg sokan hátat fordítanak a nehéz múltnak, mások Fidel Castro 89. születésnapját ünnepelték szerdán koncertekkel és más eseményekkel. Az egykori vezető, aki 48 éven át vezette Kubát, mindannak a jónak és rossznak a megtestesítője, amit az ország átélt a forradalom óta.
A két ország 1961-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait. A hajdani hidegháborús ellenségek az újrafelvételről két éve kezdtek egymásnál puhatolózni. A tárgyalások másfél éven át titokban folytak, mígnem tavaly decemberben bejelentették – egyszerre, ám nem együtt -, hogy kölcsönösen újranyitják nagykövetségeiket a másik fél fővárosában és helyreállítják viszonyukat.