Brüsszel volt vagy Athén lesz a nehezebb terep Ciprasznak?

Minden idők leghosszabb, 17 órás euróövezeti csúcstalálkozóján hétfő reggelre megszületett a megállapodás a görög hitelválságra. Alekszisz Ciprasz rábólintott a hitelezők reformterveire, így Görögország egy harmadik mentőcsomaghoz jut, sikerül az eurózónán belül tartani.

Az uniós intézmények becslései szerint a kidolgozott pénzügyi programnak 2016 márciusától 86 milliárd eurónyi finanszírozási szükségletet kell fedeznie az állandó euróövezeti mentőalapból (ESM).

A görög kormányfőnek rendkívül kemény feltételeket kellett vállalnia. Az egyik legvitatottabb pont, hogy Görögországnak 50 milliárd eurós állami vagyonból privatizációs alapot kell létrehoznia, mely garanciát jelent a hitelezők számára. Az összeg egyik feléből a bankok feltőkésítését hajtják végre, a másik fele a tartozások visszafizetésére, illetve a gazdaság növekedésének felpörgetésére szolgál.
Az alap központja – hosszas vita után – Athén lehet, de európai irányítással menedzselik a folyamatokat.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker örömmel jelentette be, hogy középtávon európai pénzügyi alapokból 35 milliárd eurót fektetnek majd be a görög gazdaságba.

Finoman szólva is vegyes fogadtatásra számíthat otthon a görög miniszterelnök. Ciprasz már hétfőn este megkezdi a honatyák puhítását, hiszen vállalta Brüsszelben, hogy legkésőbb szerdáig lenyomja a keserű pirulát az athéni parlament torkán.

A Sziriza azzal a programjával került kormányra, miszerint véget vet a megszorításoknak. Ehhez képest most Ciprasz belement abba: – hogy 28 százalékra emeljék a társasági adót, a lehető legszélesebb körben nőjön 23 százalékra az áfa, – erősítsék az adóbeszedés hatékonyságát, – hajtsák végre a nyugdíjreformot és a nyugdíjkorhatár emelését, – indítsák el – egyebek mellett – az ország áramellátó rendszerének privatizációs programját, illetve több ágazat liberalizálását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet útmutatása szerint.