Több ezer katona, fegyverek és harckocsik. Oroszország a május 9-i győzelem napi felvonuláson jelezte, hogy még mindig nagyhatalomnak számít.
Több ezer katona, fegyverek és harckocsik. Oroszország a május 9-i győzelem napi felvonuláson jelezte, hogy még mindig nagyhatalomnak számít.
A látványos moszkvai parádétól számos európai vezető távol maradt, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor békülékeny hangot ütött meg.
- Hálásak vagyunk az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok népének is – fogalmazott az orosz államfő.
Az ukrajnai válság kezdete óta fagyossá vált Oroszország és az Egyesült Államok viszonya. A hidegháború óta soha nem volt még ennyire feszült a kapcsolat. Az Oroszországot érintő szankciók tovább rontottak a helyzeten.
John Kerry amerikai külügyminiszter februárban igen keményen fogalmazott:
- Oroszország nyílt és széleskörű propagandát folytat, ilyet a hidegháború óta nem láttam. Kitartanak a saját félrevezetésük mellett, de ezt hívhatjuk hazugságnak is – mondta akkor az amerikai diplomácia vezetője.
A Krím-félsziget bekebelezése miatt hozott szankciók rontottak leginkább a felek közti kapcsolaton. Az Egyesült Államok továbbra sem fogadja el a terület annektálását, ahogy Oroszország is nehezen teszi túl magát a NATO 1999-es koszovói beavatkozásán.
A tavaly novemberi G20-as csúcson érezhető volt, hogy a nyugati vezetők nem szívesen mutatkoznak együtt Vlagyimir Putyinnal, aki talán emiatt is, az elsők között hagyta el a tárgyalás helyszínét.
Oroszország elszigetelődéséhez hozzájárult a szíriai polgárháború is. Moszkva még mindig az Aszad-rezsim elkötelezett támogatója, a nyugati országok viszont azt szeretnék elérni, hogy a szíriai elnök távozzon a hatalomból. Aszadot egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy vegyifegyvert vetett be saját népe ellen.
Kritikus pont lehet még Irán és az atomprogram. Bár Teherán és a hatok csoport közeledett már egymáshoz, a végső megállapodás még messze van. Egy újabb hidegháborút pedig nyilván Washington és Moszkva sem szeretne.