Goodluck Jonathan: "Ha az ember fizet, könnyen lehet díjakhoz jutni"

Nigéria lehet az egyik kulcs Afrika jövőjéhez, megvan benne a lehetőség, hogy változást hozzon a kontinensre. Csakhogy míg maga az ország egyre gazdagodik, a szegények láthatóan tovább szegényednek. Hogy megvitassuk az ország helyzetét, csatlakozott hozzánk Nigéria elnöke, Good Luck Jonathan. Elnök úr, köszönjük, hogy eljött. Isabelle Kumar:Azt szeretném tudni, hogyan fogja megőrizni a lendületét, ami ahhoz szükséges, hogy a gazdaság beindításából származó jövedelem lecsorogjon az alsó jövedelmi szintekre, és enyhítse az elképzelhetetlen szegénységet. Goodluck Jonathan:Egyetértek abban, hogy a gazdasági növekedés a legtöbb országban – különösen az afrikai országokban – nem hoz pozitív változást az emberek életkörülményeiben, és úgy látjuk, a fő problémát az úgynevezett pénzügyi kirekesztés jelenti, ezért sokat teszünk azért, hogy a legszegényebbek is hozzájussanak az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz. Csak így lehet olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben a felső osztályok jövedelméből a szegények is profitálnak. Ha megindul a fejlődés, talán a pénzügyi kirekesztés megszüntetésére tett erőfeszítéseink is sikerrel járnak. Az egyik húzóágazat a mezőgazdaság, amelynek a fejlesztéséért nagyon sokat teszünk. Hiszünk abban, hogy egy idő után a szegényebbeknek is lesznek vagyontárgyai, pénzügyi eszközei, és ha a fejlődés folytatódik, akkor a helyzet jelentősen javulni fog.Isabelle Kumar:Szóval öt évet mond. Öt év, mert, mert…Goodluck Jonathan:Azt gondolom, hogy öt év. Nem mondom, hogy öt év múlva minden nigériai középosztálybeli lesz, de öt év múlva sokkal többen lesznek azok, akik részei lesznek a gazdasági növekedést hozó üzleti folyamatoknak, és profitálnak azokból. Isabelle Kumar:A villamos energia komoly gondokat okoz Nigériában, ennek a megoldásán is dolgozik. Tudna adni egy előrejelzést arról, és itt kérem, legyen gazdasági miniszter egy pillanatra, szóval ha az energiagondokat sikerülne megoldani, hogy alakulna a növekedés Nigériában? Goodluck Jonathan:Ha a villamos energia kérdését megoldjuk, mert ez nyilván korlátozó tényező, szóval ha megoldjuk, abban reménykedünk, hogy a növekedési rátánk a kétszeresére nő majd. Bár tudjuk, hogy ez mit jelent.Isabelle Kumar:tizennégy százalékot…Goodluck Jonathan:Most átlagosan hét százalék a növekedés, és ha az áramkérdést megoldjuk, ha nem is duplázódik meg, de biztosan kétszámjegyű lesz, tíz vagy tizenegy százalék. Az áramellátás kulcskérdés. Isabelle Kumar:Beszéltünk már határidőkről, ön szerint az energiaszektor mikor áll fel? Goodluck Jonathan:Nem kell hozzá több tizennyolc hónapnál. De legfeljebb két év. Ha az ember megengedi a magánszektornak, hogy befektessen, gyorsan kezd terjeszkedni, mert itt az egész piac üresen, ők pedig pénzt akarnak keresni. Minél több áramot termelnek, annál többet keresnek. Ha fejlesztik az elosztó-hálózatot, megint többet keresnek. Egyszóval meglátja, tizennyolc hónap múlva a jelenlegi áramtermelés megduplázódik vagy akár meg is háromszorozódik. Sok erőmű már mostanra megduplázta a kapacitását. Isabelle Kumar:Tehát ha az afrikai helyzetet általában nézzük, látjuk, hogy az energiahiány tartja vissza önöket és más afrikai államokat egyaránt. De az afrikai gazdasági integráció sem tűnik egyszerűnek. Melyek azok a tényezők, amelyek ezt akadályozzák?Goodluck Jonathan:Köszönjük, de az afrikai gazdasági integráció nem bonyolult. Csak vannak korlátozó tényezők, legfőképpen az infrastruktúra, ha az ember javakat vagy embereket akar mozgatni Afrikában. Ha valaki Nigériából egy Afrika déli részén lévő államba akar eljutni, előbb el kell mennie Dubaiba. Ha pedig valaki egy észak-afrikai országba akar eljutni, akkor először Londonba kell mennie. Egyszerűen nehéz egyik afrikai országból eljutni egy másik afrikai országba. És ha áruszállításról van szó, ez drágább lehet egy afrikai országba, mint mondjuk egy európaiba. Olcsóbb Európába szállítani, vagy akár Európából egy olyan távoli országba, mint Kína, egyszerűen azért, mert ott megvannak a szükséges létesítmények. A megoldás az lenne, hogy létrehozunk egy infrastruktúrát, mondjuk egy olyan vasúthálózatot, amely átszeli egész Afrikát, így árut, embereket szállítani egyik afrikai országból a másikba, vagy szolgáltatásokat nyújtani olcsóbb és egyszerűbb lenne. Hiszünk abban, hogy ha képesek vagyunk befektetőket vonzani, és a fejlesztési partnereink, mint az európai unió illetve más szervezetek támogatnak minket, akkor képesek leszünk egy megbízható és modern vasúthálózatot építeni Afrikában. Isabelle Kumar:A másik dolog, ami visszafogja a gazdasági növekedést Afrikában a korrupció. Ön zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen. Hogy működik, látszanak az eredmények? Goodluck Jonathan:A korrupció jelen van, már úgy értem, nem mondhatjuk azt, hogy Nigériában nincs korrupció. De a korrupció passzív formája erősebb mint az aktív. A korrupció nem úgy működik, hogy vár valahol a háta mögött egy bottal, és ha jön valaki, fejbecsapja és elveszi tőle a pénzt. Mi arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az intézményrendszer úgy változzon meg, hogy ne is legyen lehetőség a lopásra. Az embereknek látniuk kell a jó példákat. Például nagyon nagy a munkanélülkiség nálunk, nem sikerült elegendő munkahelyet teremteni. Egy csomóan nem érzik magukat biztonságban, a fiatalok a képzés vége után évekjig nem jutnak munkához, ezért frusztráltak és boldogtalanok. Meg kellene érteniük, hogy a korrupció okozza ezeket a gondokat, amellyel miigyekszünk felvenni a harcot. Már vannak eredményeink de nem tudom megígérni, a világon egyetlen elnök sem tudná megígérni, hogy teljesen megszünteti a korrupciót. Ahogy az orvosok is azt mondják., hogy lehetetlen elérni, hogy valaki száz százalékig egészséges legyen. El kell fogadni, hogy az emberben mindig bujkál valamelyes betegség, és ezzel együtt kell élni, de az emberek mégis inkább száz százalékig egészségesek akarnak lenni. Isabelle Kumar:Az ön nemzetközi megítélésének elég rosszat tett, hogy felfüggesztette a központi bank vezetőjét, amikor az azt nyilatkozta, hogy milliárdok tűntek el az olajbevételekből. Bánja, hogy így döntött? Goodluck Jonathan:Nem, erről szó sincs, a világ is megtudja majd, hogy a kormány helyes döntést hozott. A pénzügyi vizsgálóbizottság által a 2012-es könyvizsgálói jelentéssel kapcsolatban felmerült kérdések miatt függesztettem fel a jegybankelnököt. Mondjuk azt, hogy ön az ország elnöke, egy nap békésen üldögél, amikor a jegybankelnök felébred, és olyat talál mondani, hogy az országban nyomtalanul eltűnt negyvenkilenc egész nyolc tized milliárd, vagyis majd ötvenmilliárd dollár hiányzik a kasszából. Ezek után szépen visszamegy aludni egyet. Pár nap múlva újra felébred, és bejelenti, hogy várjatok csak, nem negyvenkilenc egész nyolc tized milliárd hiányzik, hanem tizenkét milliárd. Isabelle Kumar:Várjon, várjon, szóval megint hazamegy és alszik egy sort, aztán felkel, és azt mondja, hogy jaj nem, nem is tizenkét milliárd hiányzik, hanem húsz milliárd. Mit tenne őn ebben a helyzetben, és akkor nem is arról beszélek, miért függesztettem fel. Ön melyik számot hinné el a három ellentmondó szám közül? Hogyan írná le ezt az embert, alkalmas egy ilyen munkára? De nemzetközileg elismert szakember volt. Goodluck Jonathan:Mondom, hogy… á hagyjuk, felejtse el. Nem hiszem. Ha az ember fizet, könnyen lehet díjakhoz jutni. Isabelle Kumar:De miért más okból függesztette fel, ha az alapvető probléma az volt, hogy…Goodluck Jonathan:Mondom, hogy nem. Tudja, miért nem hoztam föl ezt a kérdést? Amiért ön viszont felhozza. Ön arról beszél, hogy ó, a nemzetközi hírnév így meg úgy, de én meg azt kérdezem, hoigy ha valaki ilyen ellentmondó kijelentéseket tesz, az alkalmas-e a munkára. Azért nem ezzel indokoltam a felfüggesztést, mert akkor úgy nézett volna ki, hogy azért függesztem fel, mert feltárta a hiányt. Hát nem. Isabelle Kumar:Tegye a szívére a kezét, és mondja azt, hogy ön megvédi a közérdekű bejelentőket.Goodluck Jonathan:Hány ilyen ellen emeltünk vádat? Holott elég sokan beszélnek mindenféléket Nigériában. Nigéria a legszabadabb ország a világban. Itt a legszabadabb a sajtó. Minden áldott nap belém törlik a lábukat, és én mosolygok ezen. Olvasom a hazugságokat, és mosolygok. Soha egyetlen közérdekű bejelentőt nem tartóztattunk le. Isabelle Kumar:Elnök úr, át kell térnünk egy másik témára. Nigéria most ünnepli fennállásának, az ország egyesítésének századik évfordulóját. történik mindez akkor, amikor az ország északi részén egy minden eddiginél véresebb felkelést folytat a Boko Haram nevű szeparatista szervezet. Hogy érzi, fenn tudja tartani Nigéria egységét?Goodluck Jonathan:A legtöbb országban, nem csak az afrikai országokban különben, többféle etnikum él együtt. Nigériában rengeteg különböző etnikai csoport van, van egy csomó hagyományos királyságunk. Valamelyiket királyságnak hívják, másikat emirátusnak. Ezek az intézmények már azelőtt megvoltak, hogy a britek gyarmatosítottak volna minket. A nemzeti ünnepségsorozat részben megemlékezés arról, hogy honnan jövünk, másrészt az évforduló kapcsán megpróbáljuk azt is átgondolni, hogy hova tartunk. Létrehoztam egy nemzeti konferenciát, amelynek részben az a célja, hogy megvizsgálja azokat az ügyeket, amelyek ahelyett, hogy összekovácsolnának minket, inkább növelik az ellentéteket. A nemzeti konferencia ezekről a dolgokról is tárgyalni fog. A terror kérdése nem… az emberek megpróbálják ezt az egészet félreérteni. A terror kérdése és Nigéria egységének a kérdése két különböző történet. A terrort nem ismerték Afrikában korábban, de aztán egy idő után minálunk is megjelent, és fokjozatosan erősödött. Oszama bin Laden dicsőítette a terrort, aztán már az arab területeken mások is, majd Afrikára is átterjedt ez a gondolat… egy terrorista mindent kihasznál. Néha olyan nyilatkozatokat tesznek, hogy be akarják vezetni az iszlám törvénykezést Nigériában. Még csak azt se mondják, hogy szét akarják szakítani Nigériát, egyszerűen azt mondják, hogy egész nigéria legyen iszlám ország. Emiatt sok ember meghalt, ezt talán még nem mondtam, mert a terroristák az egész világon mindenütt ott vannak, meg akarják félemlíteni az embereket. Ebben az ügyben azt tudom ígérni, hogy keményen dolgozunk…nem is olyan régen volt egy ügy, amikor diákszállókon alvó hallgatókat gyilkoltak meg. Keményen dolgozunk és mindent meg fogunk változtatni, és megígérhetem, hogy legyőzzük a terrort.Isabelle Kumar:Mit válaszol az Amnesty International-nak, amely szerint a nigériai biztonsági erők,a Boko Haram lépéseire válaszul, idézem, “brutálisan léptek fel, illetve “túl kemény kézzel léptek fel”. Goodluck Jonathan:Ez megint egy másfajta megközelítése a problémának. És ugyanaz a probléma, amivel bárki szembesül a világban, ha terroristákkal akar szembeszállni. A teroristák nem azért jönnek, hogy jobbá tegyék a társadalmat, a terroristák azért jönnek, elég démonikus módon, hogy destabilizálják a társadalmat. A biztonsági műveletek terén elvárom, hogy tartsuk be a nemzetközi normákat. A másik csapat játszhat úgy, ahogy ők jónak látják, de nekünk be kell tartanunk a foci szabályait, még ha ez komoly kihívást is jelent. Ez az a kihívás, aminek meg kell felelnünk, és megpróbálunk úgy egyensúlyozni, hogy ne menjünk egy bizonyos szint alá. Isabelle Kumar:A hadsereg az egyetlen módja, hogy felvegyék ellenük a harcot, vagy van más út is?Goodluck Jonathan:Nem, nem csak a katonai eszközök vannak… körülbelül ilyen kérdéseket vártam öntől. Mint kormány, a programunk része a terror elleni harc. Ennek vannak különböző fázisai. A katonai összecsapás ezek közül az első, mert meg kell akadályoznunk, hogy a civil lakosság essen áldozatul. Katonai beavatkozás nélkül nem lehet megakadályozni, hogy eltöröljék a föld színéről a piacot, az iskolát vagy úgy általában egy közösséget, ez ellen különben semmit se lehetne tenni. De ez nem állítja meg a terroristákat, meggyengíti őket, megritkítja őket, de a fő cél nem ez, hanem a civil áldozatok megakadályozása. A következő lépés az lesz, hogy valamelyes gazdasági pezsgést hozzunk ezekre a területekre. Sajnos, még mielőtt neki lehetne állni a gazdasági fejlesztésnek, legalább relatív békességet kellene teremteni. Ugyanis enki sem fog befektetni olyan területen, ahol sem a sezmélye, sem a tőkéje nincsen biztonságban. Vagyis van egy kis bibi. A hadseregnek legalább egy alapvető szintű biztonságot ki kell alakítani, megszüntetni a teljes bizonytalanságot. Csak utána lehet a gazdasággal foglalkozni. Isabelle Kumar:Ezt nyilván létfontosságú megoldani, hiszen jövőre jönnek a választások. Indul? Goodluck Jonathan:A hazánkban vannak jogszabályok Ebben a pillanatban senki nem mondja azt, hogy inulok a választáson. Ha ön ezt mondja, akkor nem igazságos az országommal szemben. Isabelle Kumar:A korábbi elnök azt mondta, hogy ön megígérte, hogy nem fog indulni.Goodluck Jonathan:Nos nem akarok vitába keveredni az apámmal, végül is az apám. De az elnökkel sem szeretnék vitába keveredni. Neki is meglehet a véleménye. De van egy dolog a választáson, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, és ez a nép. A nigériaiak egy nekik tetsző elnököt fognak választani. Sem nekem, sem másnak nem áll hatalmában megakadályozni bárkit abban, hogy elnök legyen. Isabelle Kumar:Hogyan értékeli az első hivatalban töltött ciklusát?Goodluck Jonathan:Hát próbálkozunk. Nem akarom magamat értékelni, mert nagyon rossz szokás az embernek magát dicsérni. De vannak olyan objektív paraméterek, amik segíthetnek. Kétezerhét óta az ország gazdasága stabil volt, és éves szinten hét százalék körül nőtt. Ha rosszul teljesítünk, akkor összeomlott volna az egész.És megígérhetem önnek, a hazámnak és az egész világnak, hogy eljutunk oda, ahova el szeretnénk jutni. Megvan bennünk a politikai elszántság, hogy megtegyük azt, ami helyes. Isabelle Kumar:Elnök úr, köszönöm az interjút.

Életrajz