HIRDETÉSA mongol kalligráfiától a török kávéig, a világ ősi, de máig élő hagyományairól szól egy nemzetközi találkozó Bakuban.
Idén ugyanis Azerbajdzsán fővárosában rendezik az UNESCO szellemi kulturális örökségvédelmi bizottságának nyolcadik ülésszakát.
Itt döntenek arról, milyen újabb tradíciók kerülhetnek fel a szellemi kulturális világörökség listájára. – A szellemi örökség egy összetett fogalom, a hétköznapi valóságot írja le. Nem megfogható, nem tapintható dolgokról van szó. De mindemellett nagyon is kézzelfogható valami. Tartalmazza azokat a képességeket, készségeket, tudást és önkifejezést, amelyek generációról generációra öröklődnek, és amelyek a kulturális identitás részei – mondta Cecile Duvelle, az UNESCO szellemi örökség bizottságának vezetője.
Idén harminc tradícióból lett szellemi világörökség.
Köztük van a belgiumi lovas rákhalászat, a tradicionális iráni orvoslás, a Wasoku nevű japán családi étkezés és a hagyományos japán konyhaművészet, a mediterrán konyha, és egy indiai rituális ének és tánc is.
A lista immár 257 tételt tartalmaz.
A szellemi világörökségek listájára felkerülő hagyományokat Bakuban be is mutatják.
A szellemi kincsek támogatására és megőrzésérére létrejött mozgalom még nagyon fiatal.
Mindössze tíz éve, hogy az UNESCO közgyűlésén elfogadták a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezményt.
Az elmúlt évtizedben 156 ország ratifikálta. De még sok munka van vele. – Tíz év alatt lefutottuk az első kört, a ratifikációkkal, az eljárásrend megalkotásával, az örökségek listára vételével. Most elérkeztünk a második körhöz. Meg kell alkotnunk a tagállamokban az intézményi és technikai hátteret, hogy érvényt szerezzünk az egyezmény céljainak. Merthogy nem csak a szellemiörökség-lista létrehozása a fontos, hanem ezen tradíciók megőrzése is – nyilatkozta Francesco Bandarin, az UNESCO kultúráért felelős főigazgató-helyettese.
A listán két magyar hagyomány szerepel: a mohácsi busójárás és a táncház-mozgalom.
Az UNESCO a legfontosabbnak kihalófélben lévő tradiciók megőrzését tartja. Erről is van egy rövidebb lista.
Idén elsőként az ősi azeri lovaspóló, a Csovkan került fel rá. – Ez a a modern lovaspóló egyik őse. A mi feladatunk megvédeni és az őt megillető helyre visszahelyezni ezt a hagyományt. Ezért is hozunk létre lovasfarmokat, és reklámozzuk a játékot. Bajnokságokat is szerveztünk. Tapasztalataink szerint a játék méltó az emberek tiszteletére és figyelmére – mondta Abulfasz Garajev, Azerbajdzsán kulturális és turisztikai minisztere.
A szabályozás szerint minden ország, amelynek szerepel hagyománya a kihalófélben lévő tradíciók listáján, kötelezettséget vállal ennek a szellemi örökségnek a megőrzésére.