Végeláthatatlan kukoricaültetvény nem messze Berlintől, a területen tudósok dolgoznak.
A kutatók műtrágyát kevernek a vízbe és feltöltik az autómata műtrágyázó prototipusát.
A rendszert arra fejlesztették, hogy a gazdák úgy tudjanak egyszerre öntözni és műtrágyázni, hogy közben figyelembe veszik az időjárást, a talaj nedvességtartalmát és kukorica méretét is – mondta Lucía Doyle Gutiérrez, vegyészmérnök,
Nagyon sok tényezőre kell figyelni. Az esőre például, vagy a fényre, ami a növényeket éri, vagy a talaj összetételére. Mindent nem lehet kontrollálni, de ha néhányat sikerül, az hatalmas előrelépést jelenthet.
A kutatók érzékelőket fejlesztettek, amelyekkel mérni tudják a talaj nitrát, foszfát, kálium és ammónia tartalmát, ami segít a kukorica növekedésében.
Az öntözőrendszert összekötötik az érzéleőkkel és mindig csak annyi vizet juttat ki, amennyi szükséges és csak oda, ahova kell.
Biztosnak kell lenünk abban, hogy az érzékelőket nem befolyásolják elektromos jelek. Az is nagyon fontos, hogy a szenzorok egyenletes feszültség mellett működjenek, de ami ennél is fontosabb, hogy mindig legyen áram – Martin Smolka, a bécsi természettudományi egyetem munkatársa
Az érzékelő, az adafeldolgozó és a vezérlő rendszereket aztán összehangolják.
Végül a gazdák kevesebb vizet és műtrágyát használnak – és ez még nem minden.
A hasonló rendszerek rengeteg időt takarítanak meg a gazdáknak. Számítógépen keresztűl akár az irodából is üzemeltethetőek és így marad idejük más hasonlóan fontos tennivalóra – mondjaFrank Hausmann gazdálkodó.
Azt látom, hogy kevesebb műtrágyát fogok használni, és ennek örülök, mert ez is azt mutatja, hogy a rendszer működik.
A kutatók ugyanakkor további lehetőségeket is látnak a rendszerben.
Fölösleges túl sok időt pazarolni a műtrágyázás beállítására, ha egyébként elavult az öntözőrendszerünk – Peter White, Water tanácsadó. Még akkor is, ha mindenáron spórolni akarunk. Megtakarítani hektáronként 20 eurót a műtrágyán de 30-al többet fizetni a vízért, nem jó. Megtakarítani 20 eurot hektáronként és növelni a profitott, na az egy jó dolog.
Mostanában minden szezon úgy kezdődik, hogy a gazdák megbecsülik, mennyi műtrágyára van szükségük. Aztán pedig kiszórnak egy kicsit itt meg egy kicsit amott. De valójában nem tudják, hogy a talajnak szüksége van-e a plussz műtrágyára – mondta Lucía Doyle Gutiérrez, vegyészmérnök.
A végeredmény pedig az, hogy csak károsítják a talajt és a talajvizet. Ennek a rendszernek pont az az előnye, hogy erőforrást takarít meg és még a környezetet is kíméli.
A projekt munkát adhat kis és közepes méretű cégeknek is, amelyek gyártani és javítani fogják az öntözőrendszereket.
Ennek a cégnek a vezetője abban bízik, hogy ezek a termékek hamarosan megjelennek a piacon.
A kutatások azt mutatják, hogy az öntözés és műtrágyázás egyre automatizáltabb lesz. Kompjúterek fogják vezérelni és a gazdák akár még az okostelefonjukkal is működtethetik – mondta Stefan Scholz a Hydro-Air GmbH ügyvezetője.
De vannak olyan megbízóink, akik továbbra is ott akarnak állni a földjeik mellett, akik maguk akarják irányítani a folyamatokat.
Minnél több gazda fogja használni ezt a rendszert, annál zöldebb lesz a világ körülöttünk. A következő 10 évben 700 ezer locsolófejet adnak majd el Európában
www.optifert.eu