Három évvel a Szaharov-díj elnyerése után érkezett Strassbourgba Guillermo Farinas Hernàndes, hogy átvegye az elismerést. Az 51 éves kubai pszichológus, független újságíró a cenzúra elleni harcáért kapta a díjat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
- Sokféle módja van a szabadságért folytatott harcnak – mondta az Európai Parlament alelnöke. – Ha az éhségsztrájkot választjuk, kockára tesszük a saját életünket. De ezzel rákényszerítjük a rezsimet 52 politikai fogoly szabadon engedédésre – tette hozzá a politikus.
Hernandes eddig 23-szor kezdett éhségsztrájkot a rezsim ellen, korábban azt mondta, hajlandó meghalni is a cenzúra elleni harcért. Egészségügyi problémái miatt többször kórházba került.
Az aktivista 2010-ben kapta meg az Európai Parlament Sakharov-díját. Akkor azonban nem hagyhatta el hazáját.
Az Euronews riportere, Sara Blanco Strasbourgban kérdezte Guillermo Fariñas-t.
- Néhány hónapja a Nők Fehérben mozgalom tagjai vették át a 2005-ös Szaharov díjat, most pedig Ön kapta meg a 2010-es elismerést. Úgy tűnik, valami megváltozott Kubában, hiszen Ön itt lehet. De máshogy is érződik a változás Kubában?
Guillermo Fariñas: – A változások célja az, hogy ne legyen változás. A törvények megmaradtak, az elnyomás és a politikai foglyok száma is ugyanaz maradt. És megmaradtak az utcai verések is, amelyek az erőszakmentes tiltakozásokat követik. Ez a kubai rezsim úgynevezett kedvessége. A jogainkat 54 éve tiporják. A kubai rezsim közben kozmetikai változásokat hajt végre, hogy finanszírozni tudják a csődben lévő gazdaságot. És hogy befektetéseket hozzanak Kubába, hiszen a rengeteg munkanélküli, ahogy itt Európában mondják, bármikor kirobbanthat egy szociális felkelést.
- Miért választotta az éhségsztrájkot, mint tiltakozási formát?
- Tanulmányoztam a rendszer elleni küzdelem módjait és arra jutottam, a történelem során az éhségsztrájkokkal értek el jó eredményeket. Főleg a 60-as és 70-es években tudták ilyen módon sarokba szorítani az elnyomó rezsimet. Az én feladatom az volt, hogy az éhségsztrájkot a börtön helyett a civil társadalomban alkalmazzam. Szerintem ez azért volt sikeres, mert a rezsim igazságtalanságai miatt tiltakozó ellenzékiek egyre gyakrabban használták ezt a módszert.
- Fog még éhségsztrájkolni?
- Ez attól függ, hogyan bánik a vezetés velem és hogyan bánik az országgal. Az éhségsztájkok során általában nem magamnak kérek valamit, hanem másoknak.
- Az első úticélja Florida volt, most pedig itt van Strasbourgban, ahonnan Madridba utazik majd. A kubai ellenzék pénzügyeiről mindíg sok vita van. Ezt az utat ki fizeti?
- Ezt az utat az Európai Parlament fizette. De a honduraszi, new-yorki, puerto rico-i és lengyelországi utazásaimat két gazdag kubai fizette. Ők diaszpórában élnek, de nem feledkeztek meg a szülőföldjükről, ahol még mindíg elnyomás van demokrácia helyett.