HIRDETÉSEgyre több embert érint a kérdés: mit tegyek, ha követnek, vagy más módon zaklatnak? Az áldozatok nehéz helyzetben vannak: egyszerre kell megküzdeniük a lelki traumával és hatékony jogi védelmet keresni.
Már nincs saját életed
A zaklató lehet egy idegen, de általában a volt élettársról vagy férjről van szó. Férfiak is lehetnek áldozatok, de a többségük nő.
Sokszor a távoltartási végzés az egyetlen megoldás.
Még így sincs garancia arra, hogy a zaklató békén hagyja áldozatát, így Európában sokan követelnek hatékonyabb jogi eszközöket a jelenség ellen.
Hollandia egyike azon kevés országoknak, ahol a büntetőjogi intézkedésen kívül polgári jogi keresettel is lehet távoltartást kérni.
Ennek ellenére Utrechtben egy olyan asszonnyal találkoztunk, akit a rendőrség elutasított, amikor a volt férje ellen kért intézkedést.
A hosszas jogi csatározás, illetve hogy akarata ellenére folyamatosan érintkeznie kellett a volt férjével, érzelmileg és anyagilag is teljesen felőrölte az asszonyt.
- Sok ember számára nem világos, mit jelent, ha állandóan követnek – magyarázta a kiléte eltitkolását kérő nő.- Az egész elér arra a pontra, amikor már nincs saját életed, minden a zaklatásról szól. Nem tudod, mi történhet egyik napról a másikra, nem tudsz aludni. A gyerekek is szenvednek emiatt. Alvászavaraik vannak, sokkolja őket, ami történik.
- Egyre többet kételkedtem magamban – vallott érzéseiről az asszony. – Annyi ilyen történetet hallottam, és volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, a gyerekeimnek talán jobb lenne nélkülem. Az első lépés szerintem az, hogy te magad megértsd, hogy téged zaklatnak. Hogy mások is vannak ilyen helyzetben, és bennük sem tudatosul, hogy ami velük történik, az zaklatás. Fel kell fogni, hogy ennek semmi köze ahhoz, hogy te milyen vagy, hogy ez nem a te hibád, hanem azé, aki zaklat. Azt hiszem, amikor ezt megérted, akkor tudod megtenni az első lépéseket, hogy valóban megoldd a problémát.
Kétségbe vont épelméjűség
Magánjogi keresettel távoltartási végzést szerezni költséges mulatság. A bizonyítás nehézkes, és a fizikai erőszak ellen nem véd a végzés sem. Fontos, hogy az áldozat tudjon kihez fordulni tanácsért és támogatásért.
- Az egyik dolog, ami az áldozatokkal történik, hogy teljesen elszigetelődnek – mondta el az Euronewsnak Huub Beijers, egy holland áldozatsegítő központ vezetője. – Néha már a saját épelméjűségükben is kételkednek, elkezdenek azon vacillálni, hogy talán nincs is igazuk. Úgy érzik, senkire sem számíthatnak. A segítő-központ összehozza őket más áldozatokkal. Segít rajtuk, ha beszélnek egymással, a másik történetében felismerik a magukét, megosztják a tapasztalataikat.
Aktivisták európaszerte azt követelik a törvényhozóktól, hogy megfelelő jogszabályokkal nyújtsanak védelmet a zaklatás áldozatainak, és a szabályok betartása érdekében a hatóság hatékonyan lépjen fel az elkövetőkkel szemben.
Páneurópai védelem
Egy új európai egyezmény előírja, hogy bármely uniós tagállamban hozott távoltartási végzés betartatása érdekében az összes többi tagállam hatóságainak is fel kell lépniük. A rendeletet már jóváhagyta az Európai Parlament, ha a miniszterek tanácsának pecsétje is rákerül, a tagállamoknak 2015. januárjáig hatályba kell azt léptetniük.
Beszéltünk egy ilyen ügyekre szakosodott amszterdami ügyvéddel, aki könyvet is írt a témáról. Példaként egy olyan asszonyt hozott fel, aki kénytelen volt Belgiumba költözni a zaklatás elől.
- Egy ilyen esetben régebben el kellett menni egy belga bíróhoz, honosíttatni a távoltartási végzést – magyarázta az euronews riporterének Cees Nierop holland ügyvéd. – Ha az új egyezmény hatályba lép, erre nem lesz szükség. Közvetlenül lehet hivatkozni a holland végzésre Belgiumban is. Az áldozat visszakapja a szabadságát és távol tarthatja magától a zaklatót.
Magyarország: csak kicsit vagyunk lemaradva
Hazánkban a távoltartásnak három formája van, ezek közül a két gyorsabb reagálású változat csak hozzátartozók között alkalmazható, ha köztük annyira elmérgesedik a viszony, hogy egyikük élete, egészsége, emberi méltósága, szexuális önrendelkezése veszélyben forog. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy szinte csak a családon belüli erőszak esetében alkalmazzák a távoltartás megelőző változatait.
Az ideiglenes megelőző távoltartási határozatot a rendőrség hozza meg, hivatalból, ha intézkedése során a családon belüli erőszak veszélyét észleli, vagy bejelentésre – ez a leggyorsabb változat. Az ideiglenes távoltartási határozatot már a polgári bíróságtól kell kérni, amely ilyenkor peren kívüli eljárásban, viszonylag gyorsan dönt. de ez is csak harminc napig érvényes. A bíróság a büntető eljárásban is alkalmazhat távoltartás kényszerintézkedést.
A határozat minden formájában azt jelenti, hogy a távoltartottnak el kell hagynia a lakást, nem mehet sem a védett fél, sem annak lakása, iskolája, munkahelye közelébe, nem próbálhat vele kapcsolatba lépni szóban, írásban vagy telekommunikációs eszközök útján.
HIRDETÉSEzek a szabályok elsősorban a családon belüli erőszak ellen alkalmas eszközök. Nem védenek például az olyan esetek ellen, amikor mondjuk a volt partner követi az exet, de az erőszak veszélye nem áll fenn. Azokra az esetekre sem vonatkoznak, amikor a zaklató nem élettárs vagy családtag. Ilyen esetekben nincs más lehetőség, mint zaklatás miatt feljelentést tenni – a büntetőeljárásban a bíró elrendelheti a távoltartást, mint kényszerintézkedést. Mindez azt jelenti, hogy bár 2009-ben komoly előrelépés történt a területen, a helyzet még messze nem ideális. Ugyanakkor éppen a közelmúltban merült fel, hogy a távoltartás szabályait tovább kellene szigorítani – például az elrendelhető időtartamot harmincról hatvan, vagy akár kilencven napra emelni, illetve az eljárás lefolytatását is gyorsítani.