Az emberek a kannabisztól a korábban feltételezettnél is hamarabb kábulhattak el egy új tudományos tanulmány szerint.
Az ősi királyi sírt feltáró régészek Dél-Szibériában azt állítják, hogy bizonyítékot találtak arra, miszerint a kannabiszt csaknem 2800 évvel ezelőtt már a pszichoaktív hatásai miatt használhatták.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A felfedezést a Tunnug 1 régészeti lelőhelyen, az Ujuk-völgyben tették, egy olyan területen, amelyet olykor Szibéria Királyok völgyeként emlegetnek, ahol a kutatók több mint 1000 kannabiszmagot találtak emberi maradványok mellett egy monumentális temetkezési halomban.
A Science folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány körülbelül 300 évvel korábbra tolja ki a pszichoaktív célú kannabiszhasználat lehetséges idővonalát.
A mintegy 140 méter átmérőjű temetkezési halom a szkítákhoz köthető, azokhoz az ókori nomád népekhez, amelyek Közép-Ázsián, valamint Oroszország déli részein és Ukrajna egyes területein vándoroltak.
Dr Gino Caspari, a Berni Egyetem régésze, aki a feltárást vezette, elmondta, hogy a csapat először apró fekete foltokat vett észre, miközben a sír központi részén található temetkezéseket vizsgálta.
„2017 óta tárjuk fel ezt a monumentális királyi sírt Dél-Szibériában. Ez egy nagyon nagy temetkezési halom, 140 méter átmérőjű. És most, a sír közepén több temetkezést is felfedeztünk. Ezek feltárása közben találtuk ezeket az apró fekete pöttyöket. El kell képzelni egy ásatási árkot rengeteg szerves anyaggal, inkább szürkésbarna színekkel. Nem olyan könnyű kiszúrni őket, de amikor egyszer megtaláltuk, kiszedtük őket, és kiderült, hogy magvak” - mondta.
A kutatók a magok jellegzetes felszíni mintázata alapján azonosították azokat kannabiszként. Megőrződött emberi hajra is bukkantak, ami lehetővé tette, hogy megvizsgálják, fogyasztották-e a növényt.
„Amikor néhány órával később megőrződött emberi hajat találtunk, pontosan tudtuk, mit kell tennünk. Régészként nem túl gyakran adódik alkalom arra, hogy egy csaknem 3000 éve halott embert drogvizsgálatnak vessen az ember” - mondta Caspari.
Ókori beszámolók a kannabisz használatáról
A felfedezés lehetséges régészeti bizonyítékot kínál a szkíták körében elterjedt kannabiszhasználatról szóló történelmi beszámolók alátámasztására. A gyakran megkérdőjelezett hitelességű görög történetíró, Hérodotosz, aki Kr. e. az 5. században írt, beszámolt arról, hogy a szkíták sátrakba gyűltek, belélegezték a kannabisz füstjét, és üvöltve nevettek.
A Históriák IV. könyvének 75. fejezetében azt írja le, hogyan vetettek kendermagot izzó kövekre: „A szkíták ezután fogják ennek a kendernek a magját, a szőnyegek alá kúsznak, és a vörösen izzó kövekre szórják, ahol az izzani kezd, és olyan gőzt áraszt, amelyet egy görög gőzfürdő sem múlhat felül. A szkíták örömükben üvöltenek a gőzfürdőben. Ez szolgál számukra fürdés helyett, mivel soha nem mossák meg testüket vízzel.”
Caspari szerint a mostani felfedezés összhangban áll ezekkel a beszámolókkal, bár a kutatók nem tudják megállapítani, hogy a sírban talált kannabiszt elszívták-e vagy elfogyasztották.
A kutatók azt is úgy vélik, hogy a magokat szándékosan helyezték a sírba, nem pedig véletlenül kerültek oda, ami arra utal, hogy a kannabisznak különleges jelentősége lehetett a szkíta temetkezési szokásokban.
Caspari szerint a lelet egy lehetséges rituális célra mutat. „Amit viszont valószínűleg nem feltételezhetünk, az egyfajta rekreációs használat, hogy munka után elszívok egy spanglit, ilyesmi. Egy temetkezési környezetben nyilvánvalóan valamiféle rituális vonatkozás is áll a háttérben” - mondta.
Azt is felvetette, hogy a kannabiszt esetleg arra használhatták, hogy az emberáldozati szertartások előtt elkábítsák az embereket.
„Lehetnek sötétebb vonatkozások is, mert nagyon sok lóáldozatra és potenciálisan emberáldozatokra is van bizonyíték. És az hasznos lehet, ha azok az emberek, akiket fel akar áldozni az ember, nem... ha legalább valamennyire elkábított állapotban vannak. Ez spekuláció, a kontextus alapján tett értelmezés. Ez lehet egy magyarázat, de nem tudjuk bizonyítani.”
A tanulmány lehetséges hiányosságai
Nem mindenki győződött meg azonban arról, hogy a felfedezés bizonyítja: a kannabiszt drogszerűen használták. Egyes független szakértők megkérdőjelezték a kutatást.
A hajminták elemzése „tudományosan gyenge”, és nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak megállapításához, hogy használtak-e kannabiszt, írta e-mailben Volker Auwaerter, a freiburgi Egyetemi Orvosi Központ igazságügyi toxikológiai részlegének vezetője.
„A tanulmány központi részét illetően a cikk messze elmarad attól, ami lehetséges lett volna” - írta Auwaerter. „Ez azért számít, mert a hajmintákból származó adatok hordozzák az összefoglaló fő állításait (kannabiszfogyasztás és a pszichoaktív tulajdonságai miatti használat).”
A mostani eredmények tehát új lehetséges nézőpontot kínálnak a kannabisz történetéhez, de nyitott kérdés marad, hogy az ókori szkíták valóban bódító hatása miatt használták-e.