Az EU Chips Act-jának egy új kezdeményezése egy olyan szegmenst céloz, ahol az európai vállalatok a globális bevételek kevesebb mint 1%-át adják.
Európa abban bízik, hogy egy új generáció európai chiptervező vállalatát tudja ösztönözni egy 525 millió eurós, start-upokra irányuló programmal.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette a European Chip Design Platform (forrás: angol) létrehozását, amelynek célja, hogy a korai fázisban lévő cégeknek tervezőeszközöket, szellemi tulajdonhoz és gyártáshoz való hozzáférést, valamint legfeljebb 16 millió eurós támogatásokat kínáljon.
A chiptervezés a félvezető-értéklánc kulcsfontosságú szakasza, és itt születik az ágazat jelentős részének innovációja. Az Európai Bizottság szerint azonban az európai vállalatok jelenleg a világpiaci bevételek kevesebb mint 1 százalékát érik el ebben a szegmensben.
Az uniós tisztviselők szerint ez aláássa a blokk szélesebb körű chipes stratégiáját. Az új gyártókapacitás Európában csak akkor lesz fenntartható, ha elegendő kereslet párosul hozzá, és ennek jelentős része európai tervezőktől kell, hogy származzon.
A tisztviselők szerint a tét nem korlátozódik a start-upokra: az új európai gyárak csak akkor térülnek meg, ha az európai tervezők biztosítják a keresletet.
„A European Design Platform megadja chipipari start-upjainknak és kkv-inknak azt a támogatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy leküzdjék azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák innovatív ötleteik szilíciummá alakítását”, mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke.
„Ez azt mutatja, hogy Európa készen áll technológiai szuverenitási céljainak megvalósítására, nemcsak politikákon és ígéreteken keresztül, hanem azzal is, hogy befektet a jövőnkbe”, tette hozzá.
Európa pozíciója a globális chipiparban már évek óta nyomás alatt van.
A Chips Act célja az volt, hogy 2030-ra 20 százalékra emelje az EU részesedését a globális félvezetőgyártásból, a 2020-as, mintegy 9 százalékos szintről. Az Európai Számvevőszék azonban egy 2025-ös jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy ezt a célt nagyon valószínűtlen, hogy sikerül elérni.
Közben a chipgyártó kapacitás néhány vállalatra összpontosul.
A tajvani TSMC vállalat ma már a más cégek számára gyártott chipek közül körülbelül tízből hetet készít. A legfejlettebb chipeket, azokat, amelyek a mesterséges intelligenciát és a legújabb okostelefonokat működtetik, szinte kizárólag Tajvanon és Dél-Koreában gyártják. Az Egyesült Államok, Európa és Japán mind igyekszik saját kapacitásait kiépíteni, hogy csökkentse ezt a függőséget.
A Chips Act támogatói szerint a jogszabály hozzájárult ahhoz, hogy megforduljon a hosszú ideje tartó visszaesés. Egy bizottsági tisztviselő szerint szilárd alapot teremtett, és két évtizedes visszaesés után ismét növekedési pályára állította Európát.
A tervezési platform célja, hogy a gyártókapacitásban folytatott versenyzés helyett az értéklánc elején építse ki az európai keresletet és szakértelmet.
A kezdeményezés az EU Chips Act része, amelynek célja a blokk félvezető-ökoszisztémájának megerősítése, az ellátási láncok ellenállóbbá tétele és a külső függőségek csökkentése.
A jogszabály öt stratégiai célt határoz meg, köztük Európa fejlett chiptervezési kapacitásának kiépítését és megerősítését. Az, hogy a Chips Joint Undertaking keretében létrehozzanak egy európai chiptervezési platformot, az egyik kulcseleme az aktusnak.