Az Orbán Viktor által létrehozott Patrióták Európáért párt egyik politikusa "rossz karmát" kívánt az EU-párti erőknek, amelyek fenntartották a karantént a szélsőjobboldali csoporttal szemben. Ezzel megakadályozták őket, hogy szakbizottsági pozíciókhoz jussanak az Európai Parlamentben.
Az Európai Parlament bizottságai kedden alakuló ülésükön hivatalosan is megválasztották elnöküket és a négy alelnököt, megalakítva a bizottságok elnökségét. Ugyanakkor a szélsőjobboldali pártok részvételét lehetetlenné tették a vezető testületekben. A parlamenti munka fontos szakmai helyszínei a bizottságok, amelyek a Bizottság jogalkotási javaslataihoz módosító indítványokat készítenek elő, mielőtt azokat plenáris szavazásra bocsátanák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A várakozásoknak megfelelően a szélsőjobboldali Patrióták Európáért (PfE) csoportnak, mint a harmadik legtöbb képviselővel rendelkező frakciónak informálisan kiosztott magas szintű pozíciókat az EU-párti többség elutasította.
Karantén
Ehelyett ezek képviselőcsoportok a szélsőjobboldali jelöltekkel szemben léptek fel, ragaszkodva a "cordon sanitaire"-stratégiához, amelynek célja, hogy a szélsőjobboldali politikusokat kizárják a jelentős intézményi szerepekből.
Korábban ezzel a gyakorlattal különböző szélsőjobboldali pártokat, például Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének (RN), Orbán Viktor Fideszének és Matteo Salvini Ligájának a jogalkotóit zárták ki a parlamenti hatalmi szerepekből.
A parlament arányosítási szabályai szerint a Patrióták igényt tartottak a Közlekedési és Idegenforgalmi (TRAN) és a Kulturális és Oktatási (CULT) bizottságok elnöki tisztségére, valamint a Mezőgazdasági (AGRI), a Fejlesztési (DEVE), a Környezetvédelmi (ENVI), a Jogi (JURI), az Allampolgári Jogi, Belügyi és Igazságügyi (LIBE) és a Költségvetési Ellenőrző (CONT) bizottságok alelnöki tisztségére.
Miután a múlt héten Strasbourgban két európai parlamenti alelnöki posztot is elvesztettek, a szélsőjobboldali csoport ismét nem jutott hozzá a fennmaradó kulcsfontosságú bizottsági tisztségekhez, amelyeket így más képviselőcsoportok kaptak meg.
Posztok
A TRAN-elnökségre a Patrióták Roman Haidert jelölték az Osztrák Szabadságpárttól (FPO), aki a görög néppárti jelölt Elissavet Vozemberg-Vrionidival szemben alulmaradt. Haider elfogadta az eredményt, de anélkül, hogy gratulált volna az új elnöknek. "Megtagadják tőlünk a demokratikus jogokat, amelyeket maguknak követelnek" - mondta a szavazás után.
"Minden rossz cselekedet rossz karmát okoz, és biztos vagyok benne, hogy ez a következő öt évben kísérteni fog titeket" - tette hozzá, mielőtt elhagyta a termet.
Hasonló helyzet bontakozott ki a kulturális bizottság alakuló ülésén, ahol a Patrióta frakció ugyancsak a médiaszabadsággal és az oktatással összefüggő kérdéseket irányító testület elnöki tisztségére pályázott.
A CULT Patrióta-koordinátora, Catherine Griset Malika Sorelt javasolta, akit úgy mutatott be, mint egy algériai származású francia értelmiségit, aki megkapta a francia Becsületrendet.
Annak ellenére, hogy Griset a szigorú arányos elosztás betartására szólított fel, a többség a német Zöldek jelöltjére, Nela Riehlre szavazott.
Az ENVI bizottságban a spanyol VOX-párti honatyák jelöltje, Jorge Buxadé elvesztette az alelnöki választást Orbán Viktor legfőbb magyarországi riválisával, a Tisza Párt néppárti jelöltjével, Kulja Andrással szemben. Buxadé megvetését fejezte ki, kijelentve, hogy megtiszteltetésnek veszi, hogy nem egy olyan parlament választotta meg, amely nem tartja tiszteletben a véleményszabadságot.
Fabrice Leggeri, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex volt ügyvezető igazgatója, aki jelenleg a Patrióták Európáért egyik legjelentősebb EP-képviselője szerint a ma történtek "azt bizonyítják, hogy a demokrácia szelleme nincs jelen az Európai Parlament valamennyi képviselőcsoportjában".
"Mi demokratikus szabályk szerint akarunk játszani, minket több mint 20 millió ember választott meg az Európai Unióban, így megvan a legitimitásunk arra, hogy kifejezzük a kívánságaikat" - mondta az Euronewsnak.
Másfelől a karanténba zárást biztosító "cordon sanitaire" a másik kemény jobboldali csoport, az Európai Konzervatívok (ECR) számára enyhülni látszott, mivel a lengyel Bogdan Rzońca lett a lengyel jobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS) első tagja, aki egy európai parlamenti bizottság elnökévé vált, miután megnyert egy nagyon szoros szavazást.