Az OECD új felmérése szerint a Globális Délben élő Z generáció és fiatal millenniálok sokkal nagyobb arányban használják az MI-t, mint európai társaik.
A Globális Dél a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) leggyorsabban terjedő befogadójaként tűnik fel, és sok európai társát hagyja maga mögött, egy új felmérés szerint.
Az MI ígérete szerint forradalmasítja az egészségügyet és a világgazdaságot, de azok az országok, amelyeknek nincs megfelelő infrastruktúrájuk, vagy nem tudnak alkalmazkodni a technológiához, lemaradhatnak.
Indiában, Brazíliában és Dél-Afrikában a 18 és 35 év közötti fiatalok járnak az élen az MI alkalmazásában, miközben az európai országokban, köztük Németországban, Franciaországban és Olaszországban, lassabb az elterjedtség, egy új felmérés szerint, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a Cisco technológiai vállalattal közösen készített.
Több mint 14 ezer ember 14 országból válaszolt 20 kérdésre arról, hogyan használja a generatív MI-t és az internetet.
Indiában például a válaszadók 66 százaléka mondta, hogy rendszeresen használ generatív MI-t, Németországban ez az arány mindössze 19 százalék.
Melyik európai ország használja leginkább az MI-t?
Hollandiában a legmagasabb az MI használata Európában: a válaszadók 25 százaléka számolt be rendszeres használatról.
Németországban a legalacsonyabb az MI használata Európában: a felhasználók 19 százaléka jelezte a rendszeres használatot. Noha az európaiak nem használják olyan gyakran, mint ázsiai vagy latin-amerikai társaik, a megkérdezett németek, franciák és olaszok fele szerint az MI legalább valamennyire hasznos. A hollandok óvatosabbak az MI-vel kapcsolatban, 44 százalék szerint az MI-nek van valamiféle szerepe.
Ezek az arányok elmaradnak a felmérésben mért globális átlagtól: a 35 év alattiak 80 százaléka szerint az MI valamennyire hasznos.
„A 18 és 35 év közötti fiatalok, valamint a feltörekvő gazdaságokban élők nagy optimizmussal tekintenek a generatív MI-re, de az idősebbek és az Európában, illetve Japánban élők szkeptikusabbak”, olvasható a felmérésben.
Az európaiak kisebb valószínűséggel gondolják, mint a társaik, hogy az MI hatással lesz a karrierjükre. A holland válaszadók majdnem harmada szerint egyáltalán nem lesz hatása, míg Németországban, Franciaországban és Olaszországban ez az arány valamivel 20 százalék felett van.
„Ez arra utal, hogy bár egyesek nagy változásokra készülnek, a felmérésben érintett európai országok többsége vagy nem hisz benne, vagy bizonytalan az MI munkahelyi hatásait illetően”, áll a jelentésben.
Az európai válaszadók körében ritkább volt az MI-készségek fejlesztését célzó képzés, mint más kontinenseken élők körében: a francia és a német válaszadók több mint 70 százaléka mondta, hogy nem vett részt semmilyen, az MI-hez kapcsolódó munkahelyi képzésben. Spanyolországban és Olaszországban kevesebben maradtak képzés nélkül: előbbiben 68 százalék, utóbbiban 64 százalék jelezte, hogy eddig még nem vett részt.
Ugyanakkor a német válaszadók 33 százaléka és a hollandok 31 százaléka szerint munkahelyük kínált információs és kommunikációs technológiai (IKT) képzést az elmúlt évben.
Van néhány európai ország, amely szeretne felzárkózni az MI-oktatásban. Az olasz válaszadók csaknem 30 százaléka szerint nagy valószínűséggel részt vesz valamilyen MI-képzésben a következő évben, miközben Németországban a szándék jóval alacsonyabb.
A francia válaszadók több mint fele azt mondta, hogy jövőre nem vesz részt MI-képzésben.
A kutatás szerint az európaiak hajlandósága, hogy MI-tanfolyamon vegyenek részt, szintén a globális átlag alatt van. Indiában, Brazíliában és Dél-Afrikában a megkérdezettek csaknem 60 százaléka tervezi, hogy MI-képzésen vesz részt, hogy megismerkedjen az új technológiával.
Noha az OECD jelentése azt mutatja, hogy az MI és a technológiák átvételében a fiatalabb generációk és a feltörekvő gazdaságok járnak az élen, „nagyobb a kockázatuk a negatív mellékhatásokra”, például a képernyőfáradtságra és a digitális társas érintkezésre, derül ki a jelentésből.