Az Európai Bizottság átcsoportosítja erőforrásait, hogy lépést tartson Moldova gyors reformjaival, miközben csatlakozása politikailag Ukrajna, Magyarország által blokkolt kérelméhez van kötve.
Az Európai Bizottság belső erőforrásokat irányít át Moldova uniós bővítési folyamatára, miután Chișinău reformtempója meghaladta a bővítésért felelős részleg kapacitását, hogy tartsa vele a lépést – mondták uniós tisztviselők az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A moldovai kormány olyan gyorsan vitte végig a szükséges reformokat, hogy a Bizottság most próbálja utolérni, és a meglévő erőforrásokat csoportosítja át, hogy nyomon követhesse az előrehaladást.
„Moldova lenyűgöző uniós reformmérlege kezd beérni. Jó beszélgetést folytattam Vasile Tofan új miniszterelnökkel, amelynek során Moldova uniós csatlakozási útjának következő lépéseiről egyeztettünk” – írta kedden Marta Kos bővítési biztos az X-en.
A Bizottság bővítési részlege, amelyet a több tagjelölt országban egyszerre zajló előrehaladás már így is erősen leterhel, kénytelen volt az erőforrásokat a legjobban teljesítő államok felé átcsoportosítani.
Moldova előretör
Chișinău 2020 óta, Maia Sandu elnökké választása óta nagy erővel viszi végig az EU által megkövetelt reformokat, és kényelmes parlamenti többséggel rendelkező, EU-párti kormányt alakított.
„Az elmúlt öt évben végrehajtott reformjaink valóban példátlanok” – mondta pénteken az újságíróknak Cristina Gherasimov, Moldova európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese egy miniszteri ülés margóján.
„A siker képlete nálunk a politikai akarat és az, hogy népünk elszántan dolgozik azért, hogy kihasználja az Európai Unióban megnyílt jelenlegi lehetőséget” – mondta.
A Bizottságnak viszont ellenőriznie kell, hogy a tagjelöltek megfelelően hajtják-e végre a reformokat, vagyis a rendelkezésre álló szakértelmet hozzá kell igazítania ahhoz a tempóhoz, amelyet az egyes országok reálisan tudnak tartani.
Kijev szintén viszi előre a reformprogramját, amely júliusban, Serhii Koretskyi miniszterelnök hivatalba lépésekor új lendületet kapott. Az ország háborús erőfeszítései és költségvetési terhei azonban továbbra is megnehezítik csatlakozási törekvéseit.
Kedden az IMF egy jelentést (forrás: angol) tett közzé, amely az uniós tagság lehetséges gazdasági előnyeit elemzi a nyugat-balkáni országok és Moldova számára, Ukrajnát pedig »jóval nagyobb mérete és a folyamatban lévő fegyveres konfliktus« miatt kihagyja az elemzésből.
Ez a gyors technikai előrehaladás nehezen illeszkedik az Európai Unió Tanácsának politikai valóságához, ahol Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamata továbbra is össze van kapcsolva.
Politikai összekapcsolás
„A »coupling« kifejezés arra az informális gyakorlatra utal, amikor két ország csatlakozási folyamatát összekapcsolják.”
Az országok csoportosítása különösen a ratifikáció során hasznos, mert így a tagállamok egyetlen csatlakozási szerződést ratifikálhatnak, ahogy történt Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásakor is.
Ukrajna és Moldova 2022-ben, néhány nappal azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni átfogó invázióját, együtt indították el csatlakozási folyamatukat. 2023 decemberében az uniós vezetők mindkét országgal egyszerre nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Kijev csatlakozási folyamatát ezt követően két éven át Magyarország vétója blokkolta, amelynek hátterében a kelet-ukrajnai Kárpátalja régióban élő magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos kétoldalú viták álltak.
A folyamat csak akkor kapott új lendületet, amikor Péter Magyar Tisza pártja áprilisban leváltotta Orbánt a hatalomból, és Budapestet és Kijevet tárgyalások megindítására késztette a kétoldalú viták rendezéséről. Júniusban Magyarország feloldotta vétóját az első tárgyalási klaszterrel kapcsolatban.
A hat tárgyalási klaszter közül a második júliusban nyílt meg. Azóta azonban Magyarország ismét lassította a folyamatot, mivel az Orbán-kormány több mint egy évtizedes, Ukrajna-ellenes retorikája miatt sok magyar számára nehezen elfogadható a gyors előrehaladás.
Noha az ellentétek kizárólag Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú ügyek, az összekapcsolás miatt Moldova is a folyamat szélárnyékába került.
Várható szétkapcsolás
Az összekapcsolást jelentős geopolitikai megfontolások vezérelték. Moldovában régóta jelen vannak az orosz katonák a Dnyeszter-melléken, így amikor 2022-ben kirobbant a háború, az ország a frontvonal mögött találta magát, orosz csapatokkal a saját területén.
Az összekapcsolás Kijev számára is rendkívül fontos, mivel az EU-tagság jövőbeli kilátásait olyan mentőövnek tekinti, amely az országot Oroszország befolyási övezetén kívül tartja.
Mivel Moldova Ukrajnával együtt lépett rá a bővítési pályára, sokak érvelése szerint az, ha Chișinău egyedül törne előre, miközben Kijev kétoldalú vitákban ragad benne, rossz politikai üzenetet hordozna.
Ezért Ukrajna fő támogatója a bővítési folyamatban, mindenekelőtt a balti államok, következetesen szorgalmazták, hogy a klaszterek megnyitásának teljes szakaszában fennmaradjon az összekapcsolás.
A csatlakozás technikai oldala, maguk a reformok azonban nem kell, hogy megvárják, amíg a politikai folyamat utoléri őket.
Uniós tisztviselők arra számítanak, hogy a két kelet-európai ország közötti összekapcsolás addig fennmarad, amíg az összes hátralévő klaszter meg nem nyílik. Attól kezdve a helyzet várhatóan gyorsan változik majd, feltéve hogy Moldova tartja reformlendületét.
„Ambiciózus célunk, hogy legkésőbb 2028 elejére készen álljunk a tárgyalások lezárására” – mondta Gherasimov.