Németország, Svájc és Ausztria után Finnország is bejelentette a menedékkérők Olaszországba irányuló átadásának újraindítását egy EU-s paktum alapján.
Finnország is készül menekülőket átszállítani Olaszországba, a migrációról és menekültügyről szóló új európai paktum alkalmazásaként, amely júniusban lépett hatályba, miután az elmúlt órákban hasonló döntést hozott a Németország, Svájc és Ausztria.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezt közölte a La Presse és az Ansa olasz hírügynökségekkel a finn belügyminisztérium, amely hangsúlyozta, hogy az új megállapodás, amely a korábbi dublini rendeletet váltja, lehetővé teszi „a menedékkérők átszállításának újraindítását” a menekülők első belépési pontját jelentő uniós országba.
„Finnország számára fontos, hogy a menedékkérelmek elbírálásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat az előírásoknak megfelelően alkalmazzák, és hogy az uniós tagállamok mindegyike teljesítse a Paktumban rá háruló kötelezettségeket. Mi továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy biztosítsuk a felelős állam meghatározására vonatkozó eljárások hatékony végrehajtását” – fogalmazott a minisztérium.
Jelenleg a helsinki kormány nem közölt adatot a „dublini visszaküldöttek” teljes számáról, így nevezik azokat a migránsokat, akik a nemzetközi védelem kérelmezése és letelepedés reményében tovább utaztak egy, a belépési országtól eltérő uniós államba, ahelyett hogy a dublini rendeletben előírtak szerint a külső határ első országában nyújtottak volna be kérelmet.
A probléma ismét megoszthatja Európát, a schengeni megállapodás felfüggesztése körüli vita után, amelyről Olaszország döntött Spanyolországgal szemben, a spanyol exklávéba, Ceutába irányuló tömeges érkezések után.
Hány menekülőt küldhetnek vissza Olaszországba?
Ausztria már négy menekülőt visszaküldött Olaszországba, a belépési ország elvére és az új, június 12-én hatályba lépett rendelet által biztosított könnyítésre hivatkozva, amely lehetővé teszi, hogy az átszállítással együttműködő migránsnak egyszerűen egy tömegközlekedési jegyet biztosítsanak.
Elsőként Németország nyitott e héten a visszaküldések újraindítására Olaszország és Görögország irányába. Ezt követte Svájc, amely ugyan nem uniós tag, de csatlakozott a dublini és a schengeni megállapodásokhoz, és bejelentette, hogy augusztus végétől újraindítja az átszállításokat.
Jóllehet az első belépési országba történő visszaküldés iránti kérelmek nem teljesülnek automatikusan – fellebbezési lehetőségek és bürokratikus akadályok is vannak –, fennáll a veszélye, hogy az Olaszországba irányuló visszaküldések száma jelentőssé válik, és ezzel komoly problémákat okoz.
Olaszország 2022 óta nagyrészt blokkolta a visszaküldéseket, arra hivatkozva, hogy Brüsszelben még folyamatban vannak az új szabályokról szóló tárgyalások, valamint a többi európai kormánnyal kötendő kétoldalú megállapodások. Ennek következtében 2025 végére mintegy 80 ezer átvételi kérelem halmozódott fel, miközben évente csak néhány tucat tényleges átszállítás valósult meg.
2018 és 2022 között viszont ténylegesen 17 605 „dublini visszaküldöttet” szállítottak vissza Olaszországba. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben Olaszország 24 152 visszaküldési kérelmet kapott, amivel az európai rangsor élére került Németország (16 519 kérelem) és Horvátország (12 358) előtt.
A bevándorlás terén keményvonalas politikát folytató Meloni-kormány attól tart, hogy a visszaküldések dominóhatást váltanak ki, ami a politikai választásokig hátralévő mintegy egy évben belpolitikailag is nehezen kezelhető lenne. Ezért Róma közölte, hogy nem vesz figyelembe egyetlen, június 12. előtti ügyet sem, és már három ilyen jellegű visszaküldést elutasított Németországból.
Antonio Tajani külügyminiszter egy telefonbeszélgetés után német kollégájával, Wadephullal közölte, hogy „osztoznak a Ceutával kapcsolatos közös aggodalomban, és abban, hogy az európai külső határoknak a lehető legnagyobb védelmet kell élvezniük”.
Lehetséges megoldások a dublini visszaküldöttek körüli vitára
A kormányok közötti kétoldalú megállapodások mellett létezik egy, magában a migrációs és menekültügyi Paktumban rögzített eszköz is, amelynek terve a paktum jóváhagyásáról folytatott vita során komoly vitákat váltott ki.
Ez annak a lehetőségét jelenti, hogy a menedékkérők áttelepítését migránsonként 20 ezer eurós pénzbeli hozzájárulással váltsák ki. A kérdés így – miközben Németországban is döntő jelentőségű tartományi választások közelegnek, amelyek kedvezhetnek a bevándorlásellenes jobboldalnak – nemcsak politikai, hanem pénzügyi természetű is.
Az elmúlt napokban Róma azt is kérte Berlintől, hogy részben vállalja át azoknak a menekülőknek a költségeit, akik Olaszországban az NGO-k (civil szervezetek) hajóinak köszönhetően szálltak partra. Ezek a hajók a Földközi-tengeren járőröznek, hogy kimentsék a sodródó menekülőket, és közülük több is német zászló alatt közlekedik.
Az Európai Bizottság is megszólalt a kialakult helyzettel kapcsolatban. „Az általános cél továbbra is a schengeni térség”, amihez „biztonságos külső határokra” és az új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtására, továbbá „szolidaritási mechanizmusra” és „igazságos, ugyanakkor szigorú migrációkezelésre” van szükség – mondta csütörtökön Markus Lammert szóvivő.