Fontos pillér a német dominanciájú rakétaprogram és a francia nukleáris rendszerek.
Franciaország és Németország vezetői pénteken találkoztak, hogy sorsdöntő tárgyalásokat folytassanak védelmi együttműködésük jövőjéről, miután múlt hónapban összeomlott egy kiemelt közös harci repülőgép-program.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Emmanuel Macron francia elnök számára sürgető feladat, hogy még a jövő tavaszi elnökválasztás előtt előrelépés történjen ezen a területen; ezen a voksoláson a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen az egyik legesélyesebb arra, hogy átvegye tőle az elnöki tisztséget.
Egy esetleges Le Pen-elnökség kilátása tovább növeli a bizonytalanságot azon európai országok számára, amelyek már most is igyekeznek megerősíteni védelmi képességeiket az orosz fenyegetés és Donald Trump elnöksége alatt gyengülő amerikai elköteleződés árnyékában.
Friedrich Merz német kancellár péntek délelőtt a Köln közelében fekvő Noervenich légibázison fogadta Macront.
A két vezető egy Super Puma helikopterből szállt ki – amely önmagában is a sikeres francia–német együttműködés jelképe –, majd közösen elnököltek egy védelmi és biztonsági tanács ülésén, amelyet egy francia Rafale vadászgép és egy Eurofighter, a német légierő egyik kulcsfontosságú típusa mellett tartottak.
Mindkét kormány teljes kabinetje egy Köln melletti kastélyban ült össze tárgyalásra; ugyanitt találkozott korábban Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer német kancellár, akik 1962-ben itt állapodtak meg a két ország közötti barátsági szerződés gondolatáról.
A megbeszéléseken várhatóan közös „irányító csoportot” hoznak létre, amelynek feladata a radarrendszerek, a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek és a védelmi rakéták terén folytatott együttműködés elmélyítése.
Macron csütörtökön azt mondta, azt szeretné, ha a találkozók „új lendületet” adnának a védelmi együttműködésnek, és hozzájárulnának egy „erős Európa” megteremtéséhez, amely „egyesíti erőinket”.
A cél az, hogy a két ország „talpra álljon” a közös Future Combat Air System (FCAS) projekt múlt havi összeomlása után; a program az Airbus és a francia Dassault közötti viták áldozata lett.
Aggályok merültek fel egy másik közös program, a Main Ground Combat System (MGCS) kapcsán is; ennek célja, hogy leváltsa a Franciaország és Németország által használt harckocsikat, ám a projektet a berlini Rheinmetall belépése óta belső feszültségek sújtják.
A légvédelem szintén vitás terület: Németország erőteljesen szorgalmazza az European Sky Shield Initiative (ESSI) elnevezésű kezdeményezést, amely jelentős mértékben az amerikai Patriot, valamint az izraeli–amerikai Arrow-3 rendszerekre támaszkodik.
Franciaország elutasította a részvételt a programban, arra hivatkozva, hogy az tovább növelné Európa függőségét az Egyesült Államoktól, miközben a kontinensnek inkább saját védelmi iparát kellene erősítenie.
A közeledés egyik lehetséges területe a Franciaország által vezetett nukleáris elrettentési rendszer ötlete lehet. Macron az év elején azt mondta, Németország azon nyolc ország egyike, amely már jelezte: részt venne a programban.
A francia államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Párizs – amely az Egyesült Királyság mellett Nyugat-Európa két nukleáris hatalmának egyike – szoros ellenőrzés alatt tartja majd a nukleáris döntéshozatalt.
Egy német kormányzati forrás szerint kulcsfontosságú, hogy bármely, Franciaország által vezetett program „kiegészítse” a NATO-t, és ne hozzon létre „különböző biztonsági övezeteket” Európán belül.
Macron és Merz pénteki találkozójukon az európai versenyképességről, az uniós költségvetésről, a digitális szabályozásról és az álhírek, illetve a dezinformáció elleni fellépésről is tárgyalnak.
A két vezető azt is megvitatja, miként segítheti országuk Európát abban, hogy versenyképes legyen az Egyesült Államokkal és Kínával a mesterséges intelligencia területén: számítási kapacitásaik összevonásával és egy európai struktúra kialakításával, amely a legjobb kutatók toborzását szolgálja.