Az Euronews megkeresésére az Európai Bizottság részletesen válaszolt a kormány Ukrajnát és Brüsszelt támadó legújabb kampányában hangoztatott vádakra. Azt mondták, hogy az Unió a békéért dolgozik, és Ukrajnának teljesítenie kell a feltételeket a tagsághoz.
Reagált az Európai Bizottság a kormány Nemzeti Peticiójában foglalt állításokra, cáfolva jónéhányat az Ukrajna megsegítéséről szóló kormányzati üzenetekből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nemzeti Petició január végén indult, "Üzenjük Brüsszelnek, hogy nem fizetünk!" címmel. A kormány ezzel a kampánnyal Ukrajna uniós csatlakozását, illetve az Unió által Ukrajnának nyújtott támogatást veszi célba a választási kampányban.
Az Orbán-kormány egyik fő üzenete az, hogy Ukrajna csatlakozása káros lenne a magyar gazdaság számára és a háborút behozná az Európai Unióba. Szerintük a Tisza Párt hatalomra kerülése esetén felvennék Ukrajnát az Unióba. A Tisza választási programjában az szerepel, hogy ellenzik a gyorsított tagságot.
A háztartásokhoz kiküldött brossúrában a következő állítások szerepelnek:
- A kormány szerint az EU a következő négy évben felveszi a tagjai közé Ukrajnát és 800 milliárd dollárt fizetne nekik.
- A kormány szerint Brüsszel arra készül, hogy beszáll Ukrajna oldalán a háborúba, ennek költségeit pedig a magyarokkal fizetteti meg.
- Szerintük Brüsszel eltitkolja a tényt, hogy Ukrajna nem fogja visszafizetni a segélyeket.
- A brüsszeli bürokraták már megtervezték azt, hogyan fizettetik meg a magyarokkal Ukrajna támogatását.
- A kormány szerint az EU eltöröltetné a 13. és a 14. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, megemelnék az adókat, a pénzt pedig Ukrajnába küldenék.
A Nemzeti Peticióról a Bizottság egyik szóvivője pontonként reagált az Euronewsnak.
Brüsszel visszautasítja a háborúpártiság vádját
Brüsszelből visszautasították azt a vádat is, hogy az Unió háborúpárti lenne. A magyar kormány gyakran azzal érvel, hogy Ukrajna védekezésének finanszírozása elnyújta a háborút és akadályozza a békekötést.
"Mindannyian a lehető leghamarabb véget akarunk vetni ennek a háborúnak. Ahogy a magyarok, úgy az EU és Ukrajna is igazságos és tartós békét akar, az uniós tagság pedig erős elrettentő erő minden potenciális agresszorral szemben" – írta az Európai Bizottság szóvivője.
Ukrajnának teljesítenie kell a feltételeket a tagsághoz
Brüsszelből cáfolták azt az állítást is, hogy az Unió gyorsított tagságot ajánl Ukrajnának.
"Minden tagjelöltnek akkor kell csatlakoznia, ha megfelel az EU-szerződésekben meghatározott feltételeknek és kritériumoknak. Az ukrán hatóságok reformjai hozzájárulnak a folyamat felgyorsításához. Ukrajna a háború ellenére is elszántságot és előrehaladást mutat a csatlakozási folyamatban" - mondta a szóvivő.
A kormányzati narratíva szerint Ukrajna 2027-ben beléphet az unióba. Erről a januárban kiszivárgott 20 pontos béketervben is szó volt, de az Unió részéről nem erősítették meg azt, hogy ez lehetséges lenne. Korábban Volodimir Zelenszkij is azt mondta, hogy Ukrajna 2027-ben beléphet az unióba.
800 milliárdos újjáépítési keret nem csak uniós pénzből áll
A kormány rendszeresen a Zelenszkij-tervként hivatkozik arra a kiszivárgott dokumentumra, amely Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szól. Míg a kormány itt 800 milliárdnyi uniós pénzről beszél, a Bizottság szerint a teljes összeg töredéke lenne csak uniós kifizetés, a többi magánbefektetés lenne.
"A Jóléti Keretrendszer értelmében a 800 milliárd dolláros összeg a teljes állami és magántőke összege, amit mozgósítani szeretnénk az újjáépítés, a beruházások és a hosszú távú gazdasági növekedés támogatására" - közölte a Bizottság.
Ebből konkrétan 500 milliárdot költenének újjáépítésre, 300 milliárdot pedig a gazdaság hosszútávú beindítására fordítanának.
A Bizottság szerint csökkentek az energiaárak a háború kitörése óta
A rezsicsökkentés eltörléséről szóló vádakról , illetve arról, hogy az orosz energia kivezetése áremelkedést hozna Magyarországon, a Bizottság így nyilatkozott.
"Az EU-ban az energiaárak csökkentek, mióta Vlagyimir Putyin megkezdte az ukrajnai invázióját. Ez nagyrészt a Bizottság azon intézkedésének volt köszönhető, amely csökkentette az oroszországi függőségünket."
A kormány korábban azzal érvelt, hogy a rezsiárak elszabadulhatnak Magyarországon, ha az EU a tervek szerint 2027-ben betiltja az orosz energiaimportját.
Magyarország nem vétózta meg a szankciókat, emlékeztet Brüsszel
Ukrajna uniós támogatását illetően a bizottsági szóvivő azt írta, hogy az unió közösen döntött a legutóbbi, 90 milliárd eurós hitelcsomag elfogadásától, az uniós költségvetési rendelet módosítását pedig Magyarország is elfogadta.
A szóvivő ezt nem részletezte, de a decemberi uniós csúcson Magyarország, Csehország és Szlovákia tartózkodott a 90 milliárd eurós elfogadásáránál.
A Bizottság kiáll a saját szankciós politikája sikeressége mellett is. Ezt a magyar kormány rendszeresen megkérdőjelezi. A szóvivő erről azt mondta, hogy az összes szankciót Magyarország jóváhagyásával fogadták el.
"Oroszország olaj- és gázbevételei 2025-ben 24%-kal csökkentek az előző évhez képest, ami a 2020 óta a legalacsonyabb szint. A kamatlábak 16%-on állnak, az infláció továbbra is magas" - közölte az Európai Bizottság.
A testület szóvivője szerint az, hogy Oroszország ragaszkodik a szankciók feloldásához, azt mutatja, hogy azok rombolják az orosz gazdaságot. Ezért folytatni fogjuk a nyomásgyakorlást" monta a szóvivő.