Jelenleg komoly versenyhátrányt jelent az Unióban tevékenykedő cégek számára, hogy a 27 tagállam 27 különböző jogrendszerében kell navigálniuk. Egy új kezdeményezés erre a problémára kínál megoldást.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen január 20-án, Davosban jelentette be az EU-INC létrehozását. Ezzel megoldódik az a probléma, hogy a 27 tagállamban 27 különböző társasági jog van érvényben.
Jelenleg egy vállalat, vagy startup létrehozása azzal jár együtt, hogy át kell navigálnunk magunkat a nemzeti jogrendszereken. Ha egy vállalat határokon átnyúlóan terjeszkedik, akkor eltérő alapítási szabályokkal és részvényesi jogokkal, különböző tőkebevonási dokumentumokkal és eltérő részvényopciós rendszerekkel találkozik.
Ez lassítja a növekedést, növeli a jogi költségeket és olyan helyzetbe tereli a cégalapítókat, hogy ne üzleti alapon, hanem a bürökrácia bonyolultsága alapjn válasszanak célországot a terjeszkedéshez.
Az EU-INC azt ígéri, hogy megszünteti ezt az áldatlan állapotot, és egységes szabályokat érvényesít az összes tagállamban. Az EU-INC megteremti a lehetőségét annak, hogy egy egységes uniós nyomtatványt kitöltve alapíthassunk céget, ahelyett, hogy a tagállamok törvényeihez kellene alkalmazkodnunk.
A startupokat elég lesz egyszer, digitálisan bejegyezni, egységes jogi keretben működhetnek majd és automatikusan elismerik őket az összes EU-tagállamban. Az elképzels az, hogy az új rendszer (amit uniós zsargonnal 28. rezsimnek is hívnak) nem fogja felváltani az egyes nemzetek társasági jogát, hanem azok mellett, párhuzamosan létezik majd.
Európában jelenleg is jönnek létre startupok, de az USA és a Kína eredményesebben futtatja fel a fiatal, innovatív cégeket. Az amerikaiakhoz képest az európai startupok lassabban növekednek és nehezebben szereznek finanszírozókat működésük későbbi szakaszában, a bonyolult jogi környezet pedig elriasztja a befektetőket Európából.
Szakértők szerint az EU-INC kísérlet arra, hogy Európa felvegye a versenyt az amerikai Szilícium-völggyel. Ehhez három dolog kell: szabványosított hatósági irányítás, egységesített dokumentumok és egységes, EU-szintű keretrendszer a munkavállalói részvényopciókra vonatkozóan.
A cél a jogászok számának csökkentése, a tranzakciók gyorsítása és a startupok Európában tartása. De mi változik a gyakorlatban? Az adók nem, a munkajog sem, és nem fog egy csapásra több kockázati tőke érkezni Európába. De az EU-INC megszüntetheti az EU egyik legnagyobb, saját maga által emelt akadályát, legalábbis ami a vállalatok jogi szabályozását illeti: a széttöredezettséget.
A Bizottság március végéig szeretné elfogadtatni a vonatkozó törvényt az Európai Parlamentben. Ha ez sikerül, az első EU-INC vállalatok 2027-ben jöhetnek majd létre.
Brüsszel „28. rezsimnek” nevezi: választható, de kifejezetten arra készült, hogy segítse az európai startupokat a gyorsabb növekedésben és a globális versenyben. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a parlament március végéig jóváhagyná, így az első EU-INC vállalatok 2027-ben indulhatnának.
A javaslat nem változtat az adókon vagy a munkajogi szabályokon. Viszont Európa egyik legnagyobb akadályát, a széttagoltságot célozza meg.