Vasárnap végre megállapodást kötött az EU és az Egyesült Államok, amely szerint Washington 15 %-os vámot vet ki az uniós exportra, bizonyos ágazatok kivételével. A legfontosabb részletek azonban továbbra sem világosak.
HIRDETÉS
Hetekig tartó tárgyalások után az EU és az Egyesült Államok vasárnap megállapodásra jutott a március közepe óta tartó vámvitában: Washington 15 százalékos vámot vet ki az EU Egyesült Államokba irányuló exportjára - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
"Az uniós export túlnyomó többségére egységes, 15%-os vámtételben stabilizálódtunk. Ez a vámtétel a legtöbb ágazatra vonatkozik, beleértve az autókat, a félvezetőket és a gyógyszereket is" - mondta az EB elnöke, hozzátéve: "Ez a 15% egyértelmű felső határ - nincs halmozódás, mindenre kiterjed -, így polgáraink és vállalkozásaink számára biztosítja a nagyon szükséges egyértelműséget".
Az autókra, amelyekre már hónapok óta 27,5%-os vámtétel rakódott, mostantól 15%-os vámot vetnek ki. Ez szerény győzelem a német gyártók számára.
Von der Leyen azt is bejelentette, hogy a nulla százalékos vámok bizonyos vegyi anyagokra, bizonyos generikus gyógyszerekre, félvezetőgyártó berendezésekre, egyes mezőgazdasági termékekre (de az összes érzékeny termék, például a marhahús, a rizs, az etanol, a cukor vagy a baromfi kivételével), egyes természeti erőforrásokra és kritikus nyersanyagokra is vonatkoznak majd.
Továbbra is homályosak a részletek és a 15%-os kulcs hatálya alá tartozó ágazatokról, a vasárnap elért megállapodás jogbiztonságáról, valamint az EU vásárlási és beruházási kötelezettségvállalásáról.
1. Még nincs jogilag kötelező érvényű megállapodás
Az elért megállapodás egy ideig még nem lesz jogilag kötelező érvényű mindkét fél számára. Hogy pontosan mikor válik azzá, az továbbra is bizonytalan. A közös nyilatkozatot várhatóan augusztus 1-jéig teszik közzé - ezt a határidőt Donald Trump amerikai elnök szabta meg, amikor azzal fenyegetőzött, hogy 30%-os vámot vet ki az EU-ra.
"Ez egy viszonylag könnyed közös nyilatkozat lesz" - mondta egy uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy az EU is arra vár, hogy az USA elfogadjon egy végrehajtási rendeletet, amely némi bizonyosságot adna a megállapodásban foglaltaknak. Addig is folytatódnak a tárgyalások a 15%-os vámok alóli mentességekről.
"Tekintettel arra, hogy biztosítani akarjuk, hogy az Egyesült Államok gyorsan teljesítse a maga részét, mi is gyorsan akarjuk majd teljesíteni a magunk részét" - tette hozzá a tisztviselő: "Jelenleg a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel közösen vizsgáljuk a pontos jogalapot." Az EU és az USA közötti kétoldalú nemzetközi megállapodás időbe telne, ezért a Bizottság esetleg más eszközöket is fontolóra vehet.
2. Mely uniós termékek mentesülnek az adó alól?
A repülőgépek mentesülnek a 15%-os vámok alól, vagyis vámmentesen jutnak majd el az USA-ba. Az ezen ágazatokban működő gyártósorok túlságosan összefonódtak ahhoz, hogy az USA megkockáztassa repülőgépeik drágulását.
Az EU azonban továbbra is tárgyalni fog más mentességekről, a bor és a szeszes italok szerepelnek a napirenden. A tárgyalások kezdete óta az uniós ágazatok folyamatosan figyelmeztettek egy olyan megállapodás következményeire, amely hátrányosan érintené őket.
"Valóban úgy véljük, hogy a borkereskedelem mind az uniós, mind az amerikai vállalatok számára nagy előnyökkel jár, és be kell vonni a 0:0 vámmegállapodásba" - mondta Marzia Varvaglione, a Comite europeen des entreprises de vin elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában, hozzátéve: "Ezt nem csak az uniós fél mondja - amerikai partnereink is határozottan kiálltak e létfontosságú csere megóvása mellett".
3. Acél és alumínium: a kvótarendszerről még tárgyalni kell
Az USA jelenleg 50 %-os vámot vet ki az acélra és az alumíniumra. Ez mindaddig így is marad, amíg mindkét fél meg nem állapodik egy kvótarendszerről. A Bizottság azonban továbbra is bízik abban, hogy az elkövetkező tárgyalások során hatékonyan érvel. "Azt hiszem, itt lépnek működésbe a gazdasági és az üzleti érdekek" - mondta ugyanez az uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy a blokk által biztosított különleges acélra "az amerikai gyártásnak nagy szüksége van".
Az európai acélipar azonban hétfőn zavarodottnak tűnt. "Ha megerősítenék az USA-ba irányuló hagyományos exportunkra vonatkozó nulla vámot, akkor jó irányba haladnánk" - mondta Axel Eggert, az Európai Acélszövetség (EUROFER) főigazgatója, de hozzátette: "Még nincs egyértelműség. Mint mindig, az ördög a részletekben lakozik".
A bizonytalanságot ellensúlyozza az EU és az USA elkötelezettsége, hogy közösen küzdenek a globális, főként Kínából származó túltermelés ellen.
4. Energia: az EU vásárlási kötelezettségvállalása az iparától függ
Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát. Ez évi 250 milliárd dollárt jelent, amely az amerikai cseppfolyósított földgáz-, olaj- és nukleáris iparra irányul. "Az Oroszországból származó energiaimport fokozatos megszüntetése szempontjából is megvizsgáltuk az igényeinket" - mondta az uniós tisztviselő.
A tisztviselő azonban elismerte, hogy nincs nyilvános kötelezettségvállalás ennek teljesítésére, mivel a tényleges vásárlást nem az EU és intézményei fogják végezni. "Segíthetünk a kereslet összesítésében és bizonyos dolgok megkönnyítésében, és megvizsgálhatjuk, hogy hol vannak esetleg szűk keresztmetszetek az infrastruktúrában" - mondta a tisztviselő.
Az EU kötelezettséget vállalt arra is, hogy a 750 milliárd dolláron felül amerikai mesterséges intelligencia-mikrochipeket is vásárol.
5. Az uniós beruházások az USA-ban a magánszektoron múlnak
A megállapodás szerint az uniós vállalatok 600 milliárd dollárt fognak befektetni az Egyesült Államokban. De itt sincs olyan állami hatóság, amely ezt felügyelné, mint a július 22-én megkötött japán-amerikai megállapodás esetében, ahol a befektetések saját tőkét, kölcsönöket és állami ügynökségek garanciáit jelentik.
A Bizottság azonban biztosítja, hogy részletes kapcsolatokat és megbeszéléseket folytat a különböző üzleti szövetségekkel és vállalatokkal, hogy megtudja, milyen befektetési szándékkal rendelkeznek.
"Alapvetően összesítettük, amit a magáncégek befektetési szándékairól tudunk. A közös nyilatkozatban pedig úgy fogalmazódik meg ez a szándék" - mondta egy másik uniós tisztviselő, majd hozzátette: "Tehát ez nem olyasmi, amit az EU mint hatóság garantálni tud".