Bár az európai kontinens továbbra is az első helyen áll a Riporterek Határok Nélkül friss globális indexében, a helyzet egyre romlik.
HIRDETÉS
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet idén 23. alkalommal tette közzé a 180 országot a média helyzetének szempontjából 0-tól 100-ig terjedő skálán rangsoroló listát, és az ahhoz kapcsolódó jelentést. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a gazdasági nehézségek veszélyeztetik a szerkesztőségeket, különösen a függetleneket. A médiának egyszerre kell szembenéznie az amerikai támogatás megszűnésével és az orosz propaganda erősödésével.
Az RSF pénteken publikált rangsorát Norvégia, Észtország, Hollandia vezeti, és Görögország, Szerbia, Koszovó zárja. Az uniós fővárosok közül utolsó helyen Athén áll.
"Görögországban a sajtószabadságot ténylegesen megfojtja az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények büntetlenül maradása. Konkrétan Jorgosz Karaivaz oknyomozó újságíró 2021-es meggyilkolásáról beszélek. Eddig egyetlen per volt, a vádlottakat felmentették" - hangsúlyozta Pavol Szalai, az RSF európai uniós és balkáni részlegének vezetője. "Az újságírók EU-n belüli legnagyobb mértékű megfigyelése is Görögországban történt. Több mint tíz médiaszakembert vettek célba a Predator nevű kémprogrammal, ez lett aztán a Predatorgate néven elhíresült ügy" - tette hozzá.
2024-hez képest Magyarország egy helyet visszaesett: 62,82 pontot kapott, így most a sajtószabadság-világranglista 68. helyét foglalja el.
Ami a jogállamiság elleni támadásokat illeti, Magyarország a rangsorban Görögországnál jobb helyen áll, ami annak köszönhető, hogy ott még egyetlen újságírót sem öltek meg - magyarázza a Riporterek Határok Nélkül szakértője, mondván, a magyar miniszterelnök más eszközöket használ a tájékoztatás ellenőrzésére. A szerkesztőségek mintegy 80%-át Orbán Viktorhoz közel álló személyek irányítják.
Bár Európa még mindig a legbiztonságosabb zóna a média számára, a Riporterek Határok Nélkül szakértője hangsúlyozza: az EU-nak ébernek kell maradnia.
"A sajtószabadság tovább romlott Európában. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy Európa és a világ többi része nagyon különbözik egymástól, és Európa minden probléma ellenére továbbra is a legbiztonságosabb földrész az újságírók számára. Az egyik oka annak, hogy a különbség Európa és a többi kontinens között nagyobb, a sajtószabadság jogi mutatója. A fő ok pedig, hogy az EU tavaly elfogadta az európai médiaszabadságról szóló törvényt, amely történelmi jelentőségű jogszabály" - mondta Pavol Szalai.
Az európai médiaszabadságról szóló törvény célja a szerkesztői függetlenség megerősítése, a források védelme, a médiatulajdonlás nagyobb átláthatóságának biztosítása, valamint az újságírók védelme a kémkedés minden formájától. A gond az, hogy nem minden tagállam alkalmazza egyformán a jogszabályt.