Spanyolországban szükségállapotot hirdettek, miután leállt az áramszolgáltatás az országban, sőt az egész félszigeten hétfőn. Több mint 50 milió embert érint az áramszünet.
HIRDETÉS
Szükségállapotot hirdettek Spanyolországban, miután sosem látott méretű áramszünet bénította meg az Ibérai-félszigetet és Franciaország déli részét hétfőn.
A spanyol és portugál nagyvárosokban is megállt az élet, le kellett állítani a légi és a vasúti forgalmat, a metrószerelvények az alagutakban rekedtek, nem működtek a mobiltelefonok, nem volt internet, az egészségügyben is komoly fennakadásokat okozott az áramkiamaradás, ami összességében több mint 50 millió embert érintett.
Spanyolországban estére az áramellátás 50 százalékát tudták helyreállítani a szakemberek. Ezt közölte Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök a rendkívüli kormányülés után hozzátéve, hogy a helyzet mindenütt, az összes autonóm közösségben javul. Marokkó és Franciaország is besegített a spanyolországi áramellátás mielőbbi helyreállításába, amiért Sánchez köszönetet mondott. Az áramszünet okát egyelőre nem tudni, a vizsgálat folyik.
Portugáliában a nemzeti áramszolgáltató valamivel jobban áll, legutóbbi jelentésük szerint az ország 89 alállomásának csaknem mindegyikét megjavították, és több mint 2,5 millió ember számára máris helyreállt az áramszolgáltatás. A cég szakemberei elképzelhetőnek tartják, hogy a franciaországi Alaric-hegységben keletkezett tűz áll az áramkiamaradás hátterében. Ugyanis megrongálódott több nagyfeszültségű vezeték Perpignan és Narbonne között.
A Red Eléctrica spanyol áramszolgáltató nem bocsátkozott találgatásokba a madridi idő szerint 12:30 körül kezdődött áramkimaradás okával kapcsolatban. A cég vezetője azt mondta, hogy az áramszolgáltatás teljes helyreállítása hat-tíz órát vehet igénybe.
A portugál szolgáltató ennél pesszimistább, úgy látják, hogy akár egy hétig is eltarthat, mire teljesen normalizálni tudják az áramellátást az országban.
Azt máris kizárta több spanyol és portugál politikus, hogy szándékos rongálás történt volna. "Jelenleg nincs jele kibertámadásnak" - írta António Costa, az Európai Tanács elnöke az X-en közzétett bejegyzésében.
Közben a portugál miniszterelnök, Luis Montenegro biztosította a lakosságot arról, hogy számíthatnak a kormányhivatalokra, amelyek mindent megtesznek az áramkimaradásból fakadó problémák áthidalására.
"Folyamatos kapcsolatban állunk a biztonsági erőkkel, a polgári védelemmel, a fegyveres erőkkel, a kórházakkal és az üzemanyag-ellátó vállalatokkal, hogy biztosítsuk az alapvető infrastruktúrák reagálóképességét és a rászorulók támogatását" - írta Montenegro az X-en közzétett bejegyzésében.
Az áramszünet Dél-Franciaország egyes részeit is érintette egy rövid ideig, de ott aránylag hamar helyreállt az ellátás.
Kevesebb mint hat héten belül ez volt a második súlyos európai áramkimaradás, miután március 20-án egy tűzvész miatt leállt a Heathrow repülőtér az Egyesült Királyságban.
Egyeseknek rémálom, másoknak szabadság
Olyan nagyvárosokban is megállt az élet, mint Barcelona, Madrid, Alicante, Lisszabon vagy Porto. Az emberek nagy része fegyelmezetten vette tudomásul, hogy egy ideig nem tudja úgy folytatni a napját, ahogyan megszokta.
A kórházak tartalék áramforrásaikra kapcsoltak, a polgári védelem elkezdte feltérképezni, hol kell azonnal segítséget nyújtania.
Madridban százak stoppoltak a buszmegállókban. Néhányan rögtönzött táblákat tartottak a kezükben jelezve, hogy merre tartanak. Miután nem működtek a mobiltelefonok, az emberek elemes rádiókat kerestek a boltokban nem gondolva arra, hogy a rádióállomásokon is szükség volna áramra.
Egy idő után a legtöbben feladták látva, hogy a tömegközlekedés nem működik, a boltok bezárnak, mert nincs kassza, a hivatalok sem fogadnak senkit, még a Madridi Nyílt Teniszbajnokságot is felfüggesztették.
Az Euronews riportere hétfőn dél körül szállt le Portóban
Jeremy Wilks nem sokkal azután érkezett Portugália második legnagyobb városába, hogy ott elment az áram. Tanúja volt az első reakcióknak és annak, hogyan próbálja mindenki feltalálni magát a képtelen helyzetben.
"A kávézó személyzete például árulja, amije van az áramtalanított, de még mindig hűvös hűtőszekrényekben, és papírra írja, mit adott el és mennyiért. Azok, akik mobilt árulnak, tudják, hogy most jött el az ő idejük még úgy is, hogy a telefonok egyelőre nem működnek, mert leállt a szolgáltatás. Kint állnak üzeleteik előtt a reptér érkezési csarnokában, és várják vevőiket.
Az emberek a csomagjaikra várnak, a szalagok nem működnek. Néhányan szó szerint üres kézzel állnak, fogalmuk sincs, hogyan jutnak hozzá a feladott bőröndjükhöz. A járatkijelzőben még van áram, egy narancssárga felirat olvasható: Áramszünet - fennakadás lehetséges.
A bankautomatáknál 30 méteres sor kígyózik, habár a gép csak egy üzenetet mutat, miszerint a szolgáltatás átmenetileg nem elérhető. Az emberek azért várnak, hátha szerencséjük lesz.
Lassan terjed a hír a taxisofőrök között, hogy csak készpénzzel lehet fizetni. Hallom, hogy egy francia nagymama azt mondja, a mai fiatalok már nem tudják, milyen a készpénzes világ, a kártyáikkal intéznek mindent. Azt meséli, az emberek most idegenektől kéregetnek aprópénzt buszjegyre. A benzines járművek még működnek, amíg van üzemanyaguk, a benzinkutak egyelőre zárva vannak. Az elektromos villamosok viszont nem mozdulnak. A metró sem jár.
Egy fiatalember azzal megy oda egy másikhoz, hogy hotspotolhat-e, az nevetve mondja, hogy nem, mert nincs internet már vagy egy órája. Onnan tudja, hogy az X-hírfolyama pontosan ennyi ideje nem frissült.
Szerencsére nappal van, és néhány lámpa még ég. De mi lesz este? Az autók fényszórói és a mobiltelefonok lesznek a fényforrások? Nincs tömegtájékoztatás, nincs hírszolgáltatás. Nincsenek rendőrök, tűzoltók és mentők. Mindenki kissé zavartnak, kissé elveszettnek tűnik, de általában nyugodt, legalábbis egyelőre.
Egy harmincas éveiben járó angol férfi mögöttem viccelődik, idős anyjának mondja: „Ez komolyan, rendesen FUBAR.” Nevetek, már régóta nem hallottam ezt a kifejezést, és teljesen igaza van."