A magas zajszint jelentős hatással van az európaiak egészségére, különösen a városi területeken élőkére. Az Európai Számvevőszék egy nemrégiben készült tanulmánya felhívta a figyelmet az ilyen típusú szennyezés elhanyagolásának kockázataira, amely hozzájárul a korai elhalálozáshoz.
HIRDETÉS
Az Európai Számvevőszék januárban közzétett tanulmánya kiemelte, hogy nincsenek uniós szintű zajcsökkentési célok, és rámutatott arra, hogy számos országban nem elég szigorúan figyelik a zajszennyezés szintjét.
Az európai lakosság több mint 30%-a ki van téve az emberre káros zajszintnek. A legérzékenyebbek a fiatalok, akik közül több mint 60 000 gyermek szenved kognitív és tanulási problémáktól Európában.
A környezeti zajról szóló irányelv több mint 20 éve van érvényben, de soha nem került felülvizsgálatra, ami a kormányok tétlenségéhez vezetett számos olyan országban, ahol nincsenek jogilag kötelező érvényű célkitűzések.
„A tagállamoknak terveket kell készíteniük a zajszint ellenőrzésére az úthálózat forgalmas részein és a városokban. De a Bizottságnak való jelentéstételen túl valójában semmit sem kell tenniük, és néhány kormány még arra sem hajlandó, hogy időben elkészítse ezeket a zajtérképeket” – mondta Robert Hodgson, aki a környezetvédelemről tudósít az Euronewsnak.
A káros zajnak való tartós kitettség szív- és érrendszeri, anyagcsere-, valamint mentális betegségeket okozhat. Az Euronews megkérdezte néhány állampolgár véleményét Brüsszelben és Athénban, akik aggodalmuknak adtak hangot.
„Amikor reggel felébredek, dudaszó hallatszik az utcámon. Ez befolyásolhatja a hangulatomat a nap folyamán, és hosszú távon az életemet” – mondta egy fiatal brüsszeli lakos.
„Bizonyára tehetnének valamilyen intézkedést, csökkenthetnék a kipufogógázok által kibocsátott decibeleket, és jobb technológiát alkalmazhatnának” – tette hozzá egy athéni.
Hiányoznak az uniós szintű zajcsökkentési célok
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a zajszint akkor tekinthető túlzottnak, ha meghaladja az 53 dB-t. Ez alacsonyabb, mint az Európai Unió által meghatározott 55 dB-es küszöbérték.
A közúti közlekedés a zajszennyezés fő forrása (80%), ezt követi a vasúti közlekedés (15%) és a légi közlekedés (1%). Ausztria, Ciprus, Csehország, Franciaország és Luxemburg azok az uniós tagállamok, amelyekben a legnagyobb a túlzott zajnak kitett városi lakosok aránya.
Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy az évtized végére 30%-kal csökkenti a zajszennyezés által krónikusan érintett emberek számát.
Az EU végrehajtó testülete azt is közölte, hogy amennyiben szükségesnek tartja, felül fogja vizsgálni az irányelvet, és kötelező érvényű célértékeket fog meghatározni, de erre a döntésre 2029 előtt nem fog sor kerülni.
„Jobb ellenőrzési rendszerre és egyértelműbb rendelkezésekre van szükségünk arra vonatkozóan, hogy mi számít zajszennyezésnek, és melyek a tagállamok konkrét kötelezettségei” – hangsúlyozta Peter Agius, az Európai Parlament máltai jobbközép képviselője, aki a Közegészségügyi Bizottságban aktívan részt vesz ezen a területen.
„Egyes fogalommeghatározások homályosak, és a különböző tagállamokban eltérő módon értelmezik őket” – tette hozzá.
A rossz végrehajtást jelzi, hogy a 27 tagállam több mint fele nem szolgáltatott adatokat a zajszennyezésről, ahogyan azt az uniós irányelv előírja. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ambiciózusabb intézkedések nélkül a közlekedési zaj miatt súlyos károkat szenvedő emberek száma akár növekedhet is.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom előállítása: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones