Több mint 400 tüntetőt, köztük ellenzéki vezetőket és aktivisták is őrizetbe vettek, további 100 embert pedig súlyos sérülésekkel kellett kezelni Grúziában péntek este, az utcai harcok kilencedik napján. A tüntetők ennek ellenére megfogadták, hogy addig demonstrálnak, amíg el nem érik céljukat.
HIRDETÉS
A grúz rendőrség vízágyúkat és könnygázt is bevetett a demonstrálókkal szemben, akik az ország EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások elhalasztása miatt vonultak az utcákra.
A demonstrálók szerint a rendőrség az elmúlt napokban nem először nyúlt keményebb taktikákhoz a zavargások megfékezése érdekében: ezúttal több mint 400 tüntetőt vettek őrizetbe, és több mint 100 embert kellett kezelni - többnyire súlyos - sérülésekkel. A tüntetéseken eddig több mint 50 újságíró is megsérült.
Szalome Zurabisvili, Grúzia EU-párti elnöke a közösségi médiában elítélte az eseményeket, és a biztonsági erőket az emberi jogok súlyos megsértésével vádolta.
"A grúz állampolgárok az alkotmány 78. cikkelyét védik, amely kimondja, hogy minden kormányzati szervnek támogatnia kell az európai integrációt. Az erő, amelyet a rezsim a alkalmaz, kísértetiesen hasonlít az orosz rezsiméhez. Ez ijesztő, és harcolnunk is kell ellene" - mondta egy megkérdezett demonstráló.
A kormányzó Grúz Álom azután döntött a csatlakozási tárgyalások 2028-ig való felfüggesztése mellett, hogy az EU bírálta az ország parlamenti választásait, mondván: azok sem szabadok, sem tisztességesek nem voltak.
A nemzetközi jelentések szerint az október 26-ai választásokon erőszak, megvesztegetés és kettős szavazás történt, ami arra késztetett néhány uniós törvényhozót, hogy újraválasztást követeljen.
Ez azonban nem történt meg: a grúz alkotmánybíróság kedden közölte, hogy elutasítja Szalome Zurabisvili elnök keresetét az októberi parlamenti választás eredményének megsemmisítésére.
A tüntetők azzal is vádolták a kormánypártot, hogy egyre inkább Oroszországhoz húz. A Grúz Álom a közelmúltban olyan törvényeket hozott, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket a Kreml a szólásszabadság és az LMBTQ+ jogok visszaszorítására használ.
Az EU-párti tüntetők a megmozdulások kilencedik napján megfogadták, hogy a növekvő rendőri erőszak ellenére sem adják fel, és a döntés visszavonásáig tüntetni fognak.