Közel három évvel a háború kitörése után az ukrán elnök NATO-védelmet követelt a nyugati szövetségesektől az ország legnagyobb, oroszok által nem megszállt részére, és jelezte, hogy cserébe hajlandó várni az elfoglalt területek visszaszerzésével.
HIRDETÉS
"Ha véget akarunk vetni a háború forró szakaszának, akkor Ukrajna általunk ellenőrzött területét a NATO védőernyője alá kell helyeznünk" - mondta Volodimir Zelenszkij a Sky News brit televíziós csatornának adott pénteki interjújában.
"Ennek gyorsan meg kell történnie, és akkor Ukrajna diplomáciai úton visszaszerezheti területének fennmaradó részeit" - tette hozzá az ukrán elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is hangsúlyozta, hogy Moszkva számára szóba sem jöhet Ukrajna NATO-tagsága. A Zelenszkij által használt kifejezés ("NATO védelmi ernyő") azonban nem jelent teljes körű NATO-tagságot, amire Ukrajnának épp a háború miatt amúgy sincs jelenleg esélye.
Zelenszkij szerint tűzszünetre van szükség, hogy "garantálni lehessen, hogy Vlagyimir Putyin nem fog visszatérni", hogy újabb ukrán területeket foglaljon el. Szerinte a NATO-nak "azonnal" védelem alá kell helyeznie Ukrajna azon részét, amely Kijev ellenőrzése alatt áll, erre Ukrajnának szerinte "nagyon nagy szüksége van, különben vissza fog jönni".
A Sky-interjúban Zelenszkij először utalt egy olyan tűzszüneti megállapodásra, amely magában foglalná az ukrán területek ideiglenes orosz ellenőrzését (Oroszország jelenleg Ukrajna területének 18 százalékát tartja megszállás alatt).
Az ukrán elnök eddig soha nem mondta ki, hogy bármilyen megszállt ukrán területet átengedne Oroszországnak - beleértve a Krímet is, amelyet Moszkva 2014 februárjában foglalt el illegálisan, majd a következő hónapban hivatalosan is annektált.
A legmesszebbre eddig egy júliusi Le Monde-interjúban ment, amikor azt javasolta, hogy a megszállt területek csatlakozhatnak Oroszországhoz, ha egy szabad és tisztességes népszavazáson erre szavaznak. Hozzátette azonban, hogy egy ilyen népszavazás megtartásához Kijevnek előbb vissza kellene szereznie a kontrollt e területek felett.
Zelenszkij nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor a közel három éve tartó ukrajnai háborúban egyre erősebb az orosz offenzíva. Ukrán források szerint Oroszország péntek este több mint 130 drónt lőtt ki Ukrajnára, előtte éjjel országos légiriadó volt a tömeges orosz légicsapások miatt, amelyek áramkimaradásokat okoztak az ország nyugati részén. Vlagyimir Putyin pedig egy új típusú közepes hatótávolságú rakéta bevetésével fenyegetőzött Kijev ellen.
Jelenleg mindkét fél igyekszik felülkerekedni a konfliktusban, mielőtt Donald Trump hivatalba lépne a Fehér Házban.
A leendő amerikai elnök korábban bejelentette, hogy "24 óra alatt" véget akar vetni a háborúnak, és Ukrajna katonai támogatása ellen szólalt fel, illetve a támogatást a Putyinnal való "béketárgyalások" folytatásához kötötte. Épp az orosz offenzíva miatt azonban igen valószínűtlen, hogy Moszkva most tárgyalóasztalhoz ülne az ukránokkal.
Az USA jelenleg az ország legfontosabb szövetségese. Joe Biden leköszönő amerikai elnök nemrég engedélyezte Kijevnek, hogy az USA-ból indított ATACMS rakétákkal támadhat orosz területeket is.