Trump alelnök-jelöltjét, JD Vance-t a "Make America Great Again" program egyik legelszántabb támogatójának tartják, különösen a kereskedelem, a külpolitika és a bevándorlás terén. Ami a külpolitikai nézeteit illeti, pártja legradikálisabb tagjaival együtt az elszigetelődő-bezárkózó Amerika híve.
HIRDETÉS
Eddig csak Donald Trump impulzív külpolitikájától tartottak Európában, most már frissen megválasztott alelnök-jelöltje is aggodalom tárgya: JD Vance ugyanis minden korábbi Trump-kritikáját félretéve a trump-i MAGA-program, a hagyományos amerikai izolacionizmus (elszigetelődés, elzárkózás a világpolitika formálásától) elszánt híve.
Az "America First" ideológiát megtestesítő 39 éves ohiói szenátor politikai meggyőződését támogatói az izolacionizmus és a gazdasági populizmus keverékeként írják le, ami harmonizál Trump legkonzervatívabb szövetségeseivel, de elidegenítette a republikánusok sok fontos tagját - írja az Euractiv.
Egy novemberi Trump-Vance-győzelem a brüsszeli lap szerint gondot okozhat az európaiaknak, akik aggódnak amiatt, hogy egy második Trump-elnökség mit jelenthet Washington Európa biztonsága iránti elkötelezettségére nézve.
Több európai diplomata az Euractivnak még az év elején elmondta, különösen aggasztja őket, hogy Vance erősen ellenzi az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt. Emlékezetes, hogy amikor a kongresszus az Ukrajna szempontjából kritikus időszakban visszatartott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot, Vance kulcsszerepet játszott a csomag befagyasztásában.
JD Vance a müncheni biztonságpolitikai konferencián:
A februári müncheni biztonságpolitikai konferencián felszólalva Vance határozottan ellenezte, hogy további amerikai pénzeszközöket utaljanak át Ukrajna támogatására. Azt állította, hogy az Egyesült Államok nem gyárt elegendő lőszert Ukrajna támogatására, Putyin eleve "nem jelent egzisztenciális veszélyt Európára", és "amit észszerű elérni, az egy tárgyalásos béke." Trumphoz hasonlóan bírálta azt is, hogy szerinte Európa túlzottan függ az Egyesült Államoktól a biztonságot illetően.
Feltűnést keltett azzal is, hogy Münchenben az amerikai szenátorok kétpárti csoportjának tagjaként elkerülte a találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ami pedig a NATO-kiadásokat és az amerikai külpolitika jövőjét illeti, Vance a konferencián azt mondta: "Nem, nem hiszem, hogy ki kellene vonulnunk a NATO-ból, és nem, nem hiszem, hogy el kellene hagynunk Európát. Azt viszont gondolom, változtatnunk kell. Az Egyesült Államoknak jobban kell összpontosítania Kelet-Ázsiára. Ez lesz az amerikai külpolitika jövője a következő negyven évben, és Európának rá kell ébrednie erre a tényre".
- mondta Vance. A jelenlévők többségét "hidegzuhanyként" ért megjegyzései sok európai vezetőt és diplomatát aggasztottak, mivel a müncheni fórumot létrehozása óta általában a kétpárti transzatlanti egység demonstrálására használták a biztonsági és védelmi együttműködés terén.
Ukrajnával kapcsolatos álláspontját egyébként a szenátor egy, a The New York Times-ban megjelent véleménycikkében alaposabban is kifejtette. "Ukrajna problémája nem az amerikai republikánusok, hanem a matematika. Ukrajnának több katonára van szüksége, mint amennyit be tud sorozni. És több hadianyagra van szüksége, mint amennyit az USA biztosítani tud" - írta, részletesen felsorolva számokat és előrejelzéseket.
Vance következtetése egyértelműen rossz hír az ukránoknak: szerinte Kijevnek "olyan védekező stratégia mellett kell elköteleződnie, amely megvédi értékes csapatait, megállítja a vérontást és időt ad a tárgyalások megkezdésére". Ez azonban álláspontja szerint feltételezi, hogy "az USA és az ukrán vezetés felismeri, hogy Zelenszkij úr háborús célja - az 1991-es határok helyreállítása - illúzió".