A tagállamok múlt heti alkuját jó döntésnek tartja Ylva Johansson, aki szerint szükség van a civil szervezetek mentőakcióira is.
HIRDETÉS„A Földközi-tengeren egy újabb, tucatnyi halálos áldozattal járó hajószerencsétlenség azt mutatta, hogy az EU-nak szükséges megreformálni a migrációs politikáját – mondta Ylva Johansson belügyi biztos az Euronewsnak adott exkluzív interjújában, és hozzátette: – Az egyik legfontosabb a múlt heti eredményünk, mikor is megmutattuk, hogy képesek vagyunk együtt dolgozni a migráció területén. A hét éven keresztül fennálló blokkoló helyzet megszűnt."
Az EU-tagállamok között létrejött múlt heti megállapodás valóban jelentős előrelépésnek számít, Johansson pedig reméli, hogy az év végére befejeződik a teljes folyamat.
„Ez az első alkalom, hogy a tanácsban hatalmas többséggel értünk egyet abban, hogy egy minimális kvótát előre rögzítve meg kell határozni az áthelyezésekre. Nagyobb igények esetén ez a szám természetesen magasabb is lehet, de a jogalkotási szövegbe csak egy minimális számot írunk be – mondta Johansson, és hozzátette, hogy szerinte – történelmi döntés, hogy ebben meg tudtak egyezni."
A belügyi biztos kihangsúlyozta, hogy
így Lengyelországnak és Magyarországnak is, melyek a Tanácsban született megállapodás ellen szavaztak.
A biztos hozzátette, hogy igen gyakori, hogy nincs konszenzus a tanácsban és olyan döntéseket hoznak, melyek esetében gyakran egy vagy két, esetleg több tagállam is a javaslat ellen szavaz. „Volt egy olyan javaslat a tanács részéről, hogy állítsunk fel egy munkacsoportot, mely azt ellenőrzi, hogy mindenhol végrehajtják-e a rendeletet. És természetesen az Európai Bizottságnak is az a feladata, hogy megbizonyosodjon: minden tagállam betartja az uniós jogot.”
A Unión túlra is hat a rendelkezés
Az ügy másik lényeges szempontja a migráció külső dimenziója: az EU jobb együttműködést próbál biztosítani az észak-afrikai országokkal. A Tunéziának nyújtott 1 milliárd eurós pénzügyi támogatásra tett ígéret, beleértve a 100 milliót „a migrációkezelés átfogó megközelítésére”, kérdéseket vet fel az emberi jogok lehetséges megsértésével kapcsolatban.
„Vannak olyan pontok, melyeket kritizáltunk, és valószínűleg továbbra is kritizálni fogunk nemcsak Tunéziában, hanem más partnerországokban is – közölte a biztos, és hozzátette, hogy ettől még ezekkel az országokkal együtt kell dolgozni. – A helyzet nem fekete-fehér, és a legjobbat kell kihoznunk belőle.”
Az EU-t nemcsak harmadik országok, hanem magánszereplők is segíthetik a Földközi-tengeren áthaladó migráció hatékonyabb kezelésében. Ellentétben egyes uniós kormányokkal, Johansson nagyra értékeli a nem kormányzati szervezetek, tehát az NGO-k mentőhajóinak munkáját. Kérdésünkre, miszerint az NGO-k hajói húzófaktornak számítanak-e vagy sem, azt válaszolta, hogy a civilek az Unióhoz képest másként cselekednek, de hozzátette, hogy véleménye szerint sokat tesznek a migránsok támogatásáért és az életek megmentéséért a Földközi-tengeren. Leszögezte, hogy az NGO-k tevékenységét nagyra értékeli.