Az állásfoglalást az EP mindhárom fő pártja, a Néppárt, az S&D és a Renew, valamint a baloldal és a zöldek is támogatják.
HIRDETÉSEurópai parlamenti képviselők a jövő héten olyan határozatot akarnak elfogadni, amely szerint Magyarország az uniós jog többszöri megsértése miatt alkalmatlan az EU 2024-es második félévi soros elnökségének betöltésére.
Az állásfoglalás, amelyet az Európai Parlament mindhárom nagy pártja, a jobbközép néppárt, a szocialisták és demokraták (S&D), a liberális Renew Europe, valamint a zöldek és a baloldali frakciók is támogatnak, jogilag nem kötelező érvényű, de újabb nagy politikai vitát vetít előre Brüsszel és Budapest között - írja az Euractiv.
A magyar kormány 2024 júliusától, kevesebb mint egy hónappal a következő EP-választások után, hat hónapig tölti be a Miniszterek Tanácsának soros elnökségét.
A soros elnökségnek ugyan sokkal kisebb politikai befolyása van a viták alakítására, amióta a Lisszaboni Szerződés bevezette az Európai Tanács állandó elnökét, de felelős az uniós jogszabályokról szóló tárgyalások alakításáért - emlékeztet a lap.
Az állásfoglalás "megkérdőjelezi, hogy Magyarország miként lesz képes 2024-ben hitelesen teljesíteni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem tartja be az uniós jogot (...) valamint az őszinte együttműködés elvét". Sürgeti az uniós kormányokat, hogy "mielőbb találjanak megfelelő megoldást", és "emlékeztet arra, hogy a Parlament megfelelő intézkedéseket hozhat, ha ilyen megoldás nem születik".
"A magyar kormány nem enged az Európai Parlament nyomásának, továbbra is kitart békepárti álláspontja mellett" - közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arra reagálva, hogy "az Európai Parlament újra Magyarországot támadja, ezúttal meg akarják akadályozni, hogy 2024 második félévében Magyarország legyen az unió soros elnöke."
Az államtitkár csak "indoknak" nevezte "a szokásos, már unalomig ismételt vádaskodást", hogy Magyarország megsérti az EU alapvető értékeit. Szerinte a valódi ok az: "nem tetszik nekik, hogy Magyarország békepárti, és bele akarnak kényszeríteni minket a háborúba."
Szijjártó Péter külügyminiszter a tervre úgy reagált: "Nem gondolom, hogy a világ egyik legkorruptabb testületének komolyan kellene venni a véleményét egy olyan ügyben, amihez semmi köze sincs."
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazta meg a 2018-as Sargentini-jelentés frissített változatát, amely szerint Magyarország többé már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia hibrid rezsimje. Az EP felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy valamennyi Magyarországnak járó uniós forrást zárolják, amíg nem orvosolják a problémákat.