Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Betiltják a benzines és dízeles autók forgalmazását 2035-től az EU-ban

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos  és MTI
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció   -   Szerzői jogok  AP Photo/Martin Meissner, File

Több mint 16 órás vita végén hajnalban a tagállamok elfogadták a beterjesztett klímavédelmi törvényeket. Döntöttek a fosszilis üzemanyaggal működő járművek jövőbeni forgalmazásáról, egy, a szegényebbeket segítő alapról a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, és a széndioxid-kibocsátás megadóztatásáról.

Az Európai Unió tagországai elfogadták szerda hajnalban a beterjesztett klímavédelmi törvényeket: egyebek között 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását. Ez gyakorlatilag a belsőégésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé. A miniszteri megegyezés képezi az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás alapját a jogszabályok végleges megszövegezésénél. Az EP már korábban támogatásáról biztosította a célkitűzést.

Az öt javaslat az Irány az 55 százalék! elnevezésű klímavédelmi csomag része, amelynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU a világ harmadik legnagyobb kibocsátója.

Több tagállam - köztük Olaszország - szerették volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a többfelé csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további öt év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente.

A klímaválság és következményei egyértelműek, így elkerülhetetlen, hogy a politika foglalkozzon ezekkel a témákkal - szögezte le Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnöke. Timmermans hozzátette: Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban leszokjanak a fosszilis energiahordozókról.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. A Reuters hírügynökség szerint feszült légkörben zajló tárgyalásokon megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében. Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelve. Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait. Finnország, Dánia és Hollandia, amelyek nettó befizetők lennének a klímaalapba, azt szerették volna elérni, hogy az kisebb legyen.

A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek. Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat. A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amelyek célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.