Az Euronews által megszólaltatott szakértő szerint a háborút követően nagy valószínűséggel hidegháborús időszak kezdődik
A NATO külügyminiszterei és szövetségesei szerdán és csütörtökön találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás további lehetőségeit a múlt hétvégén Bucsában és más, Kijev melletti városokban feltárt atrocitásokat követően.
Jens Stoltenberg főtitkár aggodalmát fejezte ki azért, mert Putyin Észak-Ukrajnából erőket von ki, hogy átcsoportosítsa őket és utánpótlást biztosítson számukra, majd keleten jelentős offenzívába kezdjen..
"Reálisnak kell lennünk, és fel kell ismernünk, hogy ez hosszú ideig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat. Ez az oka annak, hogy hosszú távra is fel kell készülnünk, legyen szó Ukrajna támogatásáról, vagy a szankciók és a védelmünk megerősítéséről" - mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
Az ukrán külügyminiszter személyesen is csatlakozik a brüsszeli találkozóhoz, ahol várhatóan további légvédelmi eszközöket kér. Ezeket a berendezéseket már megígérték, de még nem szállították el Ukrajnába.
A szövetségesek várhatóan több páncéltörő fegyvert, légvédelmi rendszert és egyéb felszerelést biztosítanak majd a humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi segélyek növelése mellett. De meddig mehet el ez a háború, és hogyan fog kinézni Európa?
"Úgy gondolom, hogy az új hidegháború ésszerű előrejelzés arra vonatkozóan, hogyan fog kinézni Európa. A konfliktus nulla összegű természetű és hosszú lesz, mint a hidegháború. Most mindent Európa, illetve a transzatlanti szövetség és Oroszország versenye határoz meg, és ez kihat majd Grúzia, Moldova és Észak-Kaukázus biztonságára, és kétségtelenül Ukrajna biztonságára is. És persze lehetséges, hogy Oroszország ezt a háborút végleg elveszítheti, ebben az esetben nem lesz hidegháború. Egy gyengébb Oroszországot láthatunk majd, de egy olyat, ahol sérelmek és harag van Európával szemben" - foglalta össze véleményét
Michael Kimmage, az Amerikai Katolikus Egyetem történelem professzora
A NATO külügyminiszterei arról is tárgyalnak csütörtökön, hogy mit tegyenek még az orosz fenyegetésekkel szemben kiszolgáltatott NATO-partnerek, köztük Grúzia és Bosznia-Hercegovina megsegítése érdekében.