Miközben a keleti államok csontig hatoló hideggel küzdenek, nyugaton épp az ellenkező gondot okozza a rendkívüli meleg és a szárazság.
Rekordméretű hóhiány és példátlan meleg sújtja az amerikai Nyugat nagy részét, kimerítve a jövőbeli vízkészleteket, növelve az erdőtüzekkel szembeni sebezhetőséget, és visszavetve a téli turizmust és a szabadidős tevékenységeket.
A tudósok szerint a hótakaró kiterjedése és vastagsága is évtizedek óta nem látott mélyponton van, miközben legalább 67 nyugati meteorológiai állomáson a mérések kezdete óta a legmelegebb december–február eleji időszakot regisztrálták.
Az évnek ebben a szakában a szokásos hótakaró mintegy 460 000 négyzetmérföld (1,2 millió négyzetkilométer) lenne – nagyjából Kalifornia, Utah, Idaho és Montana együttes területe –, ezzel szemben idén mindössze Kalifornia nagyságú, körülbelül 155 000 négyzetmérföld, a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont adatai szerint.
„Még soha nem láttam ilyen telet” – mondja Mark Serreze, a központ igazgatója, aki csaknem 40 éve él Coloradóban. „Ez a mintázat, amelyben benne vagyunk, elképesztően makacs.”
Jason Gerlich, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) regionális aszály-előrejelző rendszerének koordinátora szerint Oregonban a hómennyiség – amelyet a benne tárolt víz mennyiségével mérnek – nemcsak rekordalacsony, hanem 30 százalékkal marad el az eddigi mélyponttól.
Miközben az Egyesült Államok nagy része a Sziklás-hegységtől keletre hó alatt áll, és több mint két hete csontig hatoló, szokatlan hideget szenved el, addig a Salt Lake City külvárosának számító utahi West Jordanben Trevor Stephens múlt héten rövidnadrágban és pólóban ment bevásárolni.
„Jelenleg egyáltalán nincs hó a földön” – mondja az ablakon kinézve, és a snowboardozási lehetőségek hiányát siratva. „Határozottan jobban örülnék jeges utaknak és hónak, mint annak, ami most itt van.”
Aggodalmak a vízellátás és az erdőtüzek miatt
A síközpontok már eddig is nehéz szezonon voltak túl, de a tartós hóhiány miatt egyre nagyobbak az aggodalmak a szélesebb körű következmények miatt is.
Oregon, Colorado és Utah a mérések 1980-as évek eleji kezdete óta a legalacsonyabb, állami átlagra számított hómennyiséget jelentette.
A száraz január miatt a legtöbb állam az átlagos csapadékmennyiség felét vagy annál is kevesebbet kapott. A sok napsütés és az átlagosnál magasabb hőmérsékletek miatt januárban alig gyűlt össze hó abban a hónapban, amely a történelem során a Csendes-óceáni Északnyugat és az Északi-Sziklás-hegység nagy részén bőséges havazást hozott. A decemberi heves esőknek köszönhetően Kalifornia jobb helyzetben van, mint a többi állam – teszik hozzá a tudósok.
Február 9., hétfő óta 327 nap telt el azóta, hogy a Salt Lake City Nemzetközi Repülőtéren legalább 1 inch (2,5 centiméter) hó hullott volna, ami 1890–91 óta a leghosszabb ilyen időszak – közölte a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat.
A Colorado és Utah államban lehullott csekély hómennyiség a hóhiány epicentrumává tette a Felső-Colorado folyó vízgyűjtő területét – mondja Gerlich.
A bőséges hegyi hótakaró, amely a tél tavaszba fordulásával lassan olvad, folyamatos vízáramlást biztosít a patakokba és folyókba. Ez segít abban, hogy az év későbbi részében is legyen elegendő víz a mezőgazdaság, a városok, a vízerőművek és más felhasználók számára.
A hó hiánya vagy a túl gyors olvadás viszont azt jelenti, hogy a szezon későbbi részében kevesebb víz tölti majd fel például a Colorado folyót.
„Ez elég komoly gondot jelent a Colorado vízgyűjtőjének” – mondja Daniel Swain, a Kaliforniai Egyetem Vízügyi Intézetének munkatársa.
A szakértők szerint a hóhiány az idei erdőtűzszezont is előrehozhatja. Ha a hó az átlagosnál korábban tűnik el, a talaj és a növényzet már kora tavasszal és nyáron ki van téve a melegebb időjárásnak, ami felgyorsítja a kiszáradást – magyarázza Daniel McEvoy, a Nyugati Regionális Éghajlati Központ kutatója.
Túl meleg van a havazáshoz
Bár a csapadék is kevés volt, a rekordalacsony hómennyiség leginkább annak tudható be, milyen meleg volt a Nyugaton – ez pedig kapcsolatba hozható a szén, olaj és földgáz égetéséből eredő éghajlatváltozással – állítják több tudós. A NOAA adatai szerint december 1. óta több mint 8500 napi melegrekord dőlt meg vagy állt be a Nyugaton.
A csapadék nagy része, amely normális esetben hó formájában hullana, és hónapokig a hegyekben maradna, most esőként érkezik, és sokkal gyorsabban lefolyik – mondják Swain és más kutatók. Ez az a probléma, amelyre a tudósok már régóta figyelmeztetnek az éghajlatváltozással kapcsolatban.
Előfordul, hogy egy-egy térség szinte teljesen hó nélkül marad, de most a meleg volt rendkívüli, és ezt könnyebb közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kötni – mondja Russ Schumacher, a Colorado Állami Egyetem légkörtudományi professzora, egyben Colorado állam klimatológusa.
„Olyan meleg volt, különösen decemberben, hogy a hó csak a hegységek legmagasabb részein hullott” – mondja McEvoy. „Aztán jött január, és az elmúlt három-négy hétben szinte mindenütt nagyon száraz és egyben meleg is maradt az idő.”
Nedvesebb, hűvösebb idő közeleg
A meteorológusok arra számítanak, hogy ezen a héten nedvesebb, hűvösebb idő érkezik a Nyugatra, némi hóval, így most lehet a hóhiány tetőpontja. Sok helyen azonban így is melegebb marad az idő a szokásosnál, és a szakértők nem bizakodnak abban, hogy ennyi hó elegendő lesz.
„Nem gondolom, hogy bármi esély lenne rá, hogy visszatérjünk az átlagos szintre, vagy akár megközelítsük azt” – mondja Schumacher. „De legalább valamelyest faraghatunk a hiányból, ha valóban csapadékosabbra fordul az idő.”