Az ügy tétjét emeli, hogy uniós tisztviselők novemberben nem voltak hajlandók megvonni a Barroso-bánya „stratégiai” besorolását.
Az észak-portugáliai lítiumbányászat körüli, régóta húzódó vita eljutott az Európai Unió legfelsőbb bíróságához.
Környezeti és közösségi szervezetek keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához a Barroso lítiumprojektnek „stratégiai” státuszt adó bizottsági döntés miatt.
A lakosokat képviselő Associação Unidos em Defesa de Covas do Barroso (UDCB) egyesület és a környezetvédelmi joggal foglalkozó ClientEarth szervezet február 5-én, csütörtökön nyújtotta be a keresetet, azzal érvelve, hogy a Bizottság nem vizsgálta felül a projektet, miután új bizonyítékok kerültek elő a lehetséges környezeti, társadalmi és biztonsági kockázatokról.
Az ügy középpontjában az EU 2024-ben elfogadott kritikus nyersanyagokról szóló rendelete áll. A „stratégiaiként” minősített projektek gyorsított engedélyezésben, könnyebb finanszírozási hozzáférésben és kevesebb akadályban részesülnek, hogy biztosítsák az olyan zöld termékekhez szükséges ellátást, mint az elektromos járművek és az akkumulátorok.
Ellátásbiztonság kontra helyi érdekek
A Boticas közelében, a vadregényes Trás-os-Montes („a hegyeken túli”) régióban található tervezett bánya az, amit Európa legnagyobb ismert spodumén-lelőhelyének tartanak – a spodumén a lítium egyik fő forrása, amelyet akkumulátorokban és mobiltelefon-alkatrészekben használnak.
A bánya ugyanakkor egy olyan ökológiai táj része, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete „a világ szempontjából kiemelkedően fontos agrárörökségi rendszerként” ismert el.
A környezetvédő szervezetek régóta azt állítják, hogy a projekt stratégiai minősítése figyelmen kívül hagyja a vízkészleteket, a biológiai sokféleséget és a helyiek megélhetését fenyegető, dokumentált kockázatokat.
Ennek ellenére az Európai Bizottság 2025 márciusában Barrosót felvette az EU-szerte 47 „stratégiai” projekt közé.
A múlt év júniusában a kampányolók azt kérték a Bizottságtól, hogy vegye le a projektet a listáról. A Bizottság ezt a kérelmet novemberben elutasította, arra hivatkozva, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése a portugál hatóságok felelőssége.
Uniós tisztviselők decemberben közölték, hogy a projekt megtartja státuszát, arra hivatkozva, hogy a hatáscsökkentő és monitoringintézkedések a környezetvédő szervezetek tiltakozása ellenére is mérsékelni fogják a helyi vízkészletekre nehezedő nyomást.
Az UDCB és a ClientEarth közös közleményében úgy fogalmazott, hogy a projekt közérdekűként való kezelése a kockázatok figyelmen kívül hagyása mellett „aláássa az alapvető uniós jogelveket”, és az energiaátállítás „áldozati övezeteivé” teheti az ehhez hasonló vidéki térségeket.
Európa versenyfutása az akkumulátor-alapanyagokért már javában tart
A vita akkor bontakozik ki, amikor az EU igyekszik csökkenteni függőségét a külföldi – mindenekelőtt a kínai – beszállítóktól az éghajlatpolitikai és ipari céljaihoz nélkülözhetetlen anyagok terén.
A portugál kormány a projekt mellé állt, és 110 millió eurós támogatást ítélt meg a beruházó Savannah Resourcesnek.
A fejlesztők szerint a bánya évente annyi lítiumot termelhetne, amely több százezer – sőt akár egymillió – elektromos járművek akkumulátorcsomagjaihoz lenne elegendő, így az egyik legjelentősebb tervezett lítiumforrássá válhatna az unióban.
A környezeti aggályok azonban továbbra is fennállnak.
Bár a lítium nélkülözhetetlen az akkumulátorokhoz, kitermelése és feldolgozása nagy vízigénnyel járhat, és szennyezési kockázatot hordoz. Bányászata továbbra is vitatott.
A Savannah állítja, hogy a tervezési módosítások és a megfigyelési intézkedések jelentősen csökkentették a felszíni és felszín alatti vizeket érintő kockázatokat, és biztosítják az uniós vízvédelmi szabályok betartását.
A Barroso-projekt lakmuszpróba Európa legfelsőbb bírósága számára. Az ítélet más, a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet alapján stratégiai minősítést kapott bányászati beruházásokra is kihatással lehet, és meghatározhatja, hogy a bányászati és kereskedelmi érdekek felülírják-e a helyi ellenállást.