Szakértők szerint az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéből való kilépés „stratégiai baklövés” az Egyesült Államok számára.
Donald Trumpot azzal vádolják, hogy „új mélypontra süllyedt”, miután elrendelte az Egyesült Államok kilépését az ENSZ zászlóshajónak számító klímaegyezményéből.
Egy tegnap (január 7-én) aláírt elnöki memorandum szerint az amerikai elnök úgy véli, „ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel”, hogy az ország tagja maradjon, részt vegyen vagy támogatást nyújtson több mint 60 nemzetközi szervezetnek, szerződésnek és egyezménynek. Ezek közül számos ügynökség, bizottság és tanácsadó testület az éghajlatváltozással, a migrációval és a munkaügyekkel foglalkozik.
A lépés illeszkedik Trump folyamatos törekvéseihez, hogy a szennyező fosszilis energiahordozókat erősítse, miközben lefékezi a tisztaenergia-projektek előrehaladását. Múlt hónapban az amerikai kormány Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) eltávolította a fosszilis energiahordozókra, a globális felmelegedés fő hajtóerejére, vonatkozó minden említést népszerű online oldaláról, amely a klímaváltozás okait magyarázza.
Trump kilép az ENSZ klímaegyezményéből
A Trump-kormányzat legjelentősebb kilépése az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) történik. Ezt a mérföldkőnek számító egyezményt 1992-ben majdnem 200 ország fogadta el, és gyakran a 2015-ös Párizsi Megállapodás „szülőjeként” emlegetik, amelyből az USA már kivonult.
Célja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása, amely megelőzi a „veszélyes emberi beavatkozást az éghajlati rendszerbe”. Az UNFCCC ugyanakkor nagyobb szerepvállalást ír elő a fejlett országok számára.
Ez azt jelenti, hogy az USA vállalta: támogatja a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységeket a fejlődő országokban az alkalmazkodás finanszírozásával, mégpedig „felül és túl azon a pénzügyi segítségen, amelyet ezeknek az országoknak már eddig is nyújtottak”.
Mely más szervezetekből lépett ki az USA?
Az adminisztráció már korábban megvonta támogatását olyan nemzetközi intézményektől, mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és az UNESCO. Most 66 szervezettel szakította meg a kapcsolatot, amelyek közül sok olyan területen dolgozik, amelyet Trump „woke” napirendnek nevezett.
Ebbe beleértendő az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), a világ vezető klímatudományi tekintélye. Az IPCC minden kormányzati szinten olyan tudományos információkat szolgáltat, amelyekre klímapolitikák építhetők.
Az IPCC-jelentések nemzetközi klímatárgyalásokban is kulcsfontosságú hivatkozási alapot jelentenek, előmozdítva a globális előrehaladást. Szakértők figyelmeztetnek: a testülettől való eltávolodás kockázatos, gyengítheti azokat a tudományos védőkorlátokat, amelyek megóvják a nyilvánosságot a félretájékoztatástól, a megtorpanó haladástól és a „meggondolatlan döntéshozataltól”.
Az adminisztráció listáján szereplő további csoportok: az ENSZ Óceánok programja, a 24/7 szén-dioxid-mentes energia megállapodás, a kormányközi tudományos-politikai platform a biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról, valamint a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség.
Új mélypont Trumpnál
A lépés világszerte felháborodást váltott ki szervezetek és klímatudósok körében; sokan úgy vélik, hogy ettől a világ „jóval kevésbé lesz biztonságos”.
A Union of Concerned Scientists (UCS) szakértője, Dr. Rachel Cleetus szerint a klímaváltozás alapvető egyezményéből való kilépés Trump számára „új mélypont” – ami azt mutatja, hogy az adminisztráció a „tekintélyelvűséghez” és a „tudományellenességhez” nyúl, népe jólétének rovására.
„De az előrelátó amerikai államok és a világ többi része felismeri, hogy a pusztító és költséges klímahatások gyorsan halmozódnak, és a közös globális cselekvés az egyetlen járható út ahhoz, hogy élhető jövőt biztosítsunk gyermekeink és unokáink számára”, tette hozzá.
„A globális klímaegyezményből való kilépés csak még inkább elszigeteli az Egyesült Államokat, és tovább rontja a világban elfoglalt pozícióját, miután számos sajnálatos lépés már így is mélybe taszította nemzetünk hitelességét, veszélybe sodorta kapcsolatainkat legközelebbi történelmi szövetségeseinkkel, és a világot jóval kevésbé biztonságossá tette.”
Dr. Cleetus szerint az adminisztráció „kiszolgálja a fosszilis üzemanyaggal szennyező ipart”, ami azóta még aggasztóbb, hogy az USA átvette az Venezuela és olajtartalékai feletti ellenőrzést.
Mi következik ezután?
David Widawsky, a World Resources Institute igazgatója, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású és rugalmas gazdaságok fejlesztésén dolgozik, úgy véli, hogy az UNFCCC-ből való kilépés „stratégiai baklövés”, amely amerikai előnyt ad fel anélkül, hogy bármit kapna érte cserébe.
Widawsky szerint „a 30 éves megállapodás a nemzetközi klímaegyüttműködés alapja”. „A távozás nem csupán a partvonalra teszi Amerikát, hanem teljesen kiviszi az Egyesült Államokat az arénából.”
Előretekintve Widawsky úgy jósolja, hogy az amerikai közösségek és vállalkozások gazdasági hátrányba kerülnek, miközben más országok lefölözik azokat az állásokat, jólétet és kereskedelmi lehetőségeket, amelyeket a dübörgő tisztaenergia-gazdaság teremt.
2023-ban az EU-ban 1,6 millió ember dolgozott a megújulóenergia-iparban. Ez a szám várhatóan meredeken nő, ahogy a nap- és a szélenergia az EU legnagyobb áramforrásává válik.
„[Trump] lépései ellenére a globális klímadiplomácia nem fog megtorpanni”, tette hozzá Widawsky.
„Más országok tisztában vannak az UNFCCC pótolhatatlan szerepével az együttműködés előmozdításában és azoknak a klímamegoldásoknak a továbbvitelében, amelyekre a világnak sürgősen szüksége van. Amikor az országok együtt dolgoznak a klímaügyben, életeket mentenek, munkahelyeket teremtenek, erősítik a gazdasági stabilitást és egy virágzóbb jövőt építenek.”
Az Euronews Green megkereste az UNFCCC-t kommentárért.