Még mindig nincs meg a politikai akarat, hogy visszafordítsák a globális felmelegedést.
2025 nehéz év volt a klímapolitika számára, és nehéz év volt a melegedő bolygónak is. Az elmúlt 12 hónapban a klímaváltozást egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni, épp ezért az Euronews felidézi a rekordokkal teli év csúcs- és mélypontjait is.
A Meteorológiai Világszervezet közölte, hogy az elmúlt 11 év volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, és 2025 jó eséllyel a második vagy a harmadik legmelegebb év lesz.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja 2025-ben rekordot döntött. Ezek a gázok olyan emberi tevékenységek során keletkeznek, mint a fosszilis tüzelőanyagok használata, valamint az erdőirtás és az ipari mezőgazdaság.
Trump „átverésnek” tartja a klímaváltozást
Donald Trump év elején tért vissza a Fehér Házba, második elnöki ciklusának pedig egyik első tette volt, hogy szinte azonnal kivezette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Trump szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén „a valaha elkövetett legnagyobb átverésnek” nevezte a klímaváltozást.
Az amerikai elnök már hivatalba lépése napján feloldotta a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportengedélyezésére elrendelt zárlatot, az amerikai eladások pedig szinte azonnal megugrottak. Az LNG fosszilis energiahordozó, amelyet gyakran a megújulókra való „átmenet” eszközeként reklámoznak, ám az LNG termeléséhez és szállításához kapcsolódó kibocsátások 33 százalékkal magasabbak, mint a széné. Amerika az idei évben Európa LNG-igényének csaknem felét biztosította.
Kína eközben a világ legnagyobb CO2 kibocsátója maradt a Carbon Brief elemzése szerint, de megállapították, hogy az ország CO2-kibocsátása 18 hónapja stagnál vagy csökken. Visszaesést figyeltek meg a közlekedésben, az acél- és cementgyártásban keletkező kibocsátásoknál, és a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknél, mindez pedig a megújuló engergiaforrások költött beruházások eredeménye.
Brüsszelben az EU klíma- és energiapolitikája 2025-ben inkább karácsonyi fejtörőnek tűnt. Az EU nemrég visszakozott attól a tervétől, hogy 2035-től megszüntesse a belső égésű motoros autók értékesítését, emellett eldöntöttök, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Green Deal törvénycsomagjának darabjait hónapokon át rendezgették, de a szabályok „egyszerűsítésére” szánt csomagot még így széles körben bírálták, mert visszalépést jelent a környezetvédelmi jogszabályoknál. Az EU szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa 2026 újév napján lép hatályba, és szüntelenül kerül viták kereszttüzébe, hogy miként kell alkalmazni, és hogy ki kérhet mentességet alóla. Az Amnesty International a csomagot a szabályozás „máglyájának” nevezte.
Novemberben a COP30 klímacsúcs sem volt mentes a forró pillanatoktól, nem utolsósorban attól, hogy egy pavilon egy része ténylegesen kigyulladt. A csúcsot Brazíliában, az Amazonas esőerdő peremén rendezték, és dicsérték, amiért a három korábbi, antidemokratikus és autoriter országokban tartott COP után a klímaaktivisták idén legalább könnyebben láthatták és hallathatták magukat, és mert a klímabarátabb országok közötti koalíciók alakultak, mely új irányt jelez az eddigi status quóhoz képest, szembeállítva a tettrekészeket a vonakodókkal.
Összességében a COP30-at nem tekintették sikernek: a nagy tekintélyű Climate Action Tracker „kiábrándítónak” nevezte, és úgy értékelte, hogy „alig vagy egyáltalán nincs mérhető előrelépés a felmelegedési előrejelzésekben, immár negyedik egymást követő évben”. Számításaik szerint jelenleg a 2,6 Celsius-fokos melegedés pályáján haladunk az iparosodás előtti átlagokhoz képest a 2100-as év felé, a felmelegedés pedig a következő században is folytatódik.
Olvadó jég, emelkedő tengerek, perzselő szárazföld
Közben a bolygó legtávolabbi részein felgyorsultak a változások, és egyre nagyobb a félelem, hogy visszafordíthatatlan fordulópontokon vagyunk túl. Ha a 2025-ös klímapolitika nem szédíti meg, akkor nézzen körül a szárazföldön, a krioszférában és az óceánokban zajló melegedés valósága környékén.
Először is, nézzen fel, és gyönyörködjön a jeges hegycsúcsok látványában, amíg lehet, mert már nem sokáig maradnak. Az ETH Zürich 2025-ös tanulmánya szerint hamarosan belépünk abba az időszakba, amelyet „a gleccserek tömeges kihalásának kora”-ként neveznek majd. Az Alpok, a Sziklás-hegység, a Kaukázus és az Andok örökre megváltoznak.
Idén megerősítették, hogy Venezuela elveszítette az utolsó gleccsereit. 2100-ra Közép-Európában a jelenlegi felmelegedési trendek mellett a mai gleccserszámnak csupán három százaléka marad. Ennek súlyos következményei vannak nemcsak a gyönyörű turisztikai célpontokra nézve, hanem a vízerőművekre és azokra a gazdálkodó közösségekre is, amelyek nyáron az olvadékvíztől függenek. A gleccseromlás kapcsolódó veszélyeire az egész világ figyelmét felhívták, amikor a svájci Blatten falura májusban jég-, sár- és kőár zúdult.
Másutt egy 2025 júniusában publikált tanulmány nagy visszhangot keltett, mert a modellben az AMOC összeomlását szimulálta, azt a „szállítószalagot”, amely az Egyenlítőtől hozza a hőt, és észak-európát enyhévé, csapadékossá teszi. A tanulmány "ütemtervet" nem ír, de a modellezés rendkívüli. Mérsékelt kibocsátási forgatókönyv mellett, ha az óceáni áramlatok gyorsan lelassulnak, a tengeri jég akár Skóciáig érne, és Londonban a téli hőmérséklet akár mínusz 20 °C-ig süllyedne.
Az Antarktiszon a kutatók a selfjegek (a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg) destabilizálódását is figyelik. A brit University of East Anglia csapata a kacifántos nevű brit kutató-tengeralattjáróval, a Boaty McBoatface-szel elkészítette az első felmérést a Dotson selfjég alatti „megtámasztási vonalról”, vagyis arról a pontról, ahol a gleccser ráúszik a tengerre. Megállapították, hogy a mélyen az üregben lévő víz „meglepően meleg”, és most arra keresik a magyarázatot, hogy miként került oda.
Grönlandon eközben hosszúra nyúlt a nyár. A Dán Meteorológiai Intézet tudósai megállapították, hogy az olvadás 2025 májusának közepén kezdődött és egészen szeptemberig tartott. Ez azt jelenti, hogy a nyár 12 nappal korábban érkezett az 1981 és 2025 közötti átlaghoz képest, és a terület a 2024–2025-ös szezonban 105 milliárd tonna jeget vesztett.
Az olvadás a tengerszint-emelkedés folyamatos gyorsulásának egyik tényezője. 2025-re még nincs adat, de 2024-ben rekordot jelentő 5,9 millimétert emelkedett a tengerszint, és a 2014 és 2023 közötti átlag jelenleg évi 4,7 milliméter.
A tengerparti közösségek világszerte követelik a tevékeny előrelépést, még Trump Amerikájában is. Dél-Karolina partjain a helyiek összefogtak, hogy a South Carolina Aquarium által szervezett közösségi tudományos projektben dokumentálják a magas vízállásokat.
Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, hosszú a listája a klímaváltozás által felerősített természeti katasztrófáknak. Mexikóban és Srí Lankán árvizek és földcsuszamlások pusztítottak, míg az Indonéziában és Malajziában lehullott rendkívüli esőzések százakat öltek meg és több százezret kényszerítettek otthonuk elhagyására. Kubát és Jamaicát a Melissa hurrikán tette tönkre.
Öt évnyi aszály porfelhővé változtatta a Termékeny Félholdat. Irán, Irak és Szíria súlyos, potenciálisan katasztrofális vízhiánnyal is szembesül. Aszályok mindig is előfordultak ezeken a vidékeken, ám a World Weather Attribution tudósainak gyors elemzése szerint egyéves aszály csak 50 és 100 évente lenne várható egy hűvösebb, iparosodás előtti klímában, és ma már várhatóan tízévente tér vissza.
Európában rekord kibocsátást okoztak a nyári erdőtüzek a Copernicus légkörfigyelő szolgálata szerint. Kevéssel 13 gigatonna alatt volt a kibocsátott CO2 mennyisége, és a PM2,5 szennyezőanyag koncentrációja Spanyolország és Portugália nagy része felett meghaladta a WHO irányértékeit.
Hőmérsékletek tekintetében idén világszerte új csúcsok születtek. Bár 2025 nem kerül az élre, ettől még rendkívül meleg év volt. Finnországban egy két hétig tartó hőhullám idején többször is 30 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, Törökországban új országos csúcsot mértek (50,5 °C-ot), és hasonló értékek voltak Iránban és Irakban is. Kínában állomási rekordok dőltek meg, Japánban pedig elhúzódó nyár volt, 2025. augusztus 5-én új országos hőmérsékleti rekord született, 41,8 °C-al.
Mit tartogat 2026?
A brit Met Office előrejelzése szerint 2026-ban a mérések történetének négy legmelegebb évének egyikét élhetjük át.
Adam Scaife professzor, az előrejelző csapat vezetője azt mondta, hogy „az elmúlt három év mind valószínűleg meghaladta az 1,4 °C-ot, és várakozásaink szerint 2026 lesz zsinórban a negyedik ilyen év jön.”
Egyre növekszik a várakozás az első, „méltányos átmenet a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás felé” témájú nemzetközi konferenciára, amelyet Kolumbiában tartanak április 28-án és 29-én, Kolumbia és Hollandia közös szervezésében.
Az eseményt egy jelentős szénkikötőben rendezik, a cél pedig az, hogy elmozdítsa a mutatót a klímabarát politika irányába.