A Berni Egyezmény állandó bizottsága meghajolt az Európa Bizottság javaslata előtt és a természetvédők tiltakozása ellenére, támogatta, hogy levegyék a farkasokat a szigorúan védett fajok listájáról.
HIRDETÉS
Az Európa Tanács támogatta azt az uniós javaslatot, hogy a farkasok védettségi státuszát a "szigorúan védett" helyett "védett" kategóriába sorolják vissza. A természetvédelmi szervezeteket felháborította a döntés, mondván, hogy az egyszerűen politikailag motivált, semmilyen tudományos alapja nincsen.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében javasolta az európai vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezmény módosítását, amely az EU saját természetvédelmi jogszabályainak módosításához szükséges intézkedés volt.
Ez "nagyobb rugalmasságot tenne lehetővé a farkaspopulációk kezelésében" - közölte az uniós végrehajtó testület. Ursula von der Leyen "fontos hírnek nevezte a szavazást a vidéki közösségek és gazdálkodók számára".
A döntés politikai motivációja az lehet, hogy a természetvédelmi parkokban állattenyésztéssel foglalkozó gazdák gyakrabban szembesülnek farkastámadással, ám természetvédők szerint összességében ez a szám nem jelentős. A farkasok védettségi státuszának lazítására tett javaslat másik okának azt tartják, hogy Ursula von der Leyen 2022 szeptemberében elvesztette családi póniját egy farkastámadás során.
Jessika Roswall újonnan kinevezett környezetvédelmi biztos elismerte a természetvédelmi intézkedések évtizedek óta tartó sikerét, de azt mondta, hogy a "valóság a helyszínen" változik. "Az egyre növekvő farkaspopuláció és az ezzel járó kockázat indokolta a farkas jogi védelmi státuszának kiigazítását" - mondta.
Thomas Waitz, a zöldek európai parlamenti képviselője szerint az EU végrehajtó testülete "meghajolt" a jobbközép Európai Néppárt nyomására. A pártcsalád tagjai "felelőtlenül szítják a haragot és a félelmeket" - véli.
A Berni Egyezményt 50 ország ratifikálta. A szerződés létrejöttének célja, hogy biztosítsa a vadon élő növény- és állatfajok, valamint természetes élőhelyeik megőrzését és védelmét. A szigorúan védett fajokat nem szabad szándékosan megölni, elfogni, tartani vagy zavarni, illetve szaporodási területeiket nem szabad károsítani.
Döntéshozó szerve, az Állandó Bizottság éves rendszerességgel ülésezik Strasbourgban. A most, zárt ajtók mögött hozott döntés három hónap múlva lép hatályba, hacsak a szerződés aláíróinak legalább egyharmada, azaz 17 ország hivatalosan nem emel kifogást.
Veszélyes precedens
A természetvédők szerint a farkasok védettségének csökkentése rossz hír a természetvédelem egészére nézve. Szerintük ugyanis ez a döntés azt mutatja, hogy a szervezet meghajolt az ipari mezőgazdasági és vadászati lobbi, valamint a jobboldali és populista politikai csoportok akarata előtt.
"A farkasok jogi védelmének csökkentéséről szóló uniós döntés veszélyes precedenst teremt más európai fajok, például a medve és a hiúz számára" - mondta Joanna Swabe, a Humane Society International/Europe közkapcsolati vezetője, aki szerint a változtatásoknak kizárólag tudományos bizonyítékokon kellene alapulniuk.
"Ehelyett a farkasokkal kapcsolatos döntéseket egyértelműen a politikai célszerűség vezérelte, és csak a hangos érdekcsoportok - például a vadászok - megnyugtatását szolgálják, akik inkább a puskához nyúlnak, minthogy a ragadozókkal való együttélésre törekedjenek" - mondta Swabe.
Léa Badoz, az Eurogroup for Animals munkatársa szerint a farkas "politikai bábuvá" vált Brüsszelben, ahol a politikai erőviszonyok jobbra tolódtak. "A védelem leminősítése nem oldja meg az együttélés kihívásait, és nem segít a gazdáknak sem" - mondta. "Ez tévhiteken alapul, és a farkasokat fenyegeti, miközben nem nyújt valódi támogatást a gazdáknak és a helyi közösségeknek."
Sofie Ruysschaert, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia szervezet munkatársa is egyetértett ezzel a véleménnyel, aki szerint a lépés azzal a kockázattal jár, hogy amit az elmúlt évtizedekben tettek a farkaspopulációk megmentésére, most semmivé lesz.
"Ahelyett, hogy az emberek és a vadon élő állatok közötti, a tudományosan megalapozott együttélés lehetőségének a megteremtésére figyelnének, a vezetők egy olyan politikai narratívát választottak, amely a vadon élő állatokat teszi bűnbakká a szélesebb körű társadalmi kihívásokért."
Brüsszeli fordulat
Az EU tagországainak képviselői egységesen szavaztak, 27 szavazatot adva saját javaslatára. Az elfogadáshoz az egyezmény legalább hét másik részes felének is igennel kellett szavaznia, hogy a szükséges kétharmadot elérje.
Végül csak öt ország - Bosznia-Hercegovina, Monaco, Montenegró és az Egyesült Királyság - szavazott ellene, míg Tunézia és Törökország tartózkodott az ügyet ismerő forrás szerint. Az Európa Tanács közölte az Euronews-szal, hogy pénteken (december 6-án) közzéteszi a szavazás teljes részleteit.
Florencia Sanchez, az Európai Környezetvédelmi Iroda munkatársa szerint az EU lépése "aláássa az európai környezetvédelmi kormányzást, és csökkenti az EU környezetvédelmi politikájának mint tudományos bizonyítékokon alapuló politikának a hitelességét".
A szavazás megfordítja az EU álláspontját, amely 2022-ben elutasította Svájc javaslatát a védettségi státusz ugyanilyen mértékű leminősítésére - a javaslatot akkor csak Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Liechtenstein és Törökország támogatta.
Az olasz Green Impact nonprofit szervezet közölte, hogy az Európai Bíróságon tervezi megtámadni az EU Tanácsának a Bizottság javaslatát támogató megállapodását, és a csoport elnöke, Gaia Angelini az 1970-es és 1980-as években kialakított "elavult szabályozási keret felülvizsgálatát" követeli.
A berni egyezmény 1982-ben lépett hatályba, és azóta az európai farkaspopuláció három tagállam kivételével valamennyi tagállamban 20 000 fölé nőtt. Az Európai Bizottság tavalyi javaslatát kísérő jelentésében azt írta, hogy a számuk 2012 óta nagyjából megduplázódott.