NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Saját maga vesztét okozza az emberiség - jelentette ki az ENSZ-főtitkár

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozás megnyitóján
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozás megnyitóján Szerzői jogok Paul Chiasson/AP
Írta: Noemi MravMTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

December 7. és 19. között több mint 190 ország képviselői tesznek kísérletet arra, hogy tíz évre szóló paktumot kössenek a természet megvédésére és megakadályozzák a hatodik tömeges kihalást. A 20 célkitűzésről szóló tárgyalások kimenetele azonban bizonytalan.

HIRDETÉS

A tömeges kihalás fegyverévé vált az emberiség, ezért itt az ideje, hogy véget vessünk a természet elleni háborúnak - jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár, aki az ENSZ biodiverzitási konferenciájának, a COP15-nek előestéjén bátor döntések meghozatalára szólította fel a Montréalban összegyűlt 190 ország képviselőit. December 7. és 19. között arra tesznek kísérletet a résztvevők, hogy tíz évre szóló paktumot kössenek a természet megvédésére és megakadályozzák a hatodik tömeges kihalást.

"Az ellenőrizetlen és egyenlőtlen gazdasági növekedés iránti határtalan étvágyunkkal az emberiség a tömeges kihalás fegyverévé vált" - szögezte le nyitóelőadásában Guterres, aki azt reméli, a tanácskozás esélyt teremt arra, hogy megállítsák ezt a "féktelen tobzódást", mert ha az emberiség nincs harmóniában a természettel, az az emberi nem öngyilkosságához vezethet.

A COP15 előtt álló kihívások jelentősek: egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, a világ földterületeinek egyharmada súlyosan szennyezett, termőföldek tűnnek el, a szennyezés és az éghajlatváltozás pedig felgyorsítja az óceánok pusztulását.

A vegyi anyagok, a műanyagok és a légszennyezés megfojtják a földet, a vizet és a levegőt, míg a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő globális felmelegedés éghajlati káoszt okoz - a hőhullámoktól és erdőtüzektől kezdve az aszályokon át az áradásokig.

Bár a tudományos eredményekről alig van vita, az ökoszisztémák 2030-ig történő védelmére vonatkozó mintegy 20 célkitűzés elérése bizonytalan.

A megvitatás alatt álló mintegy húsz cél közül a 30x30-nak nevezett kiemelt cél az, hogy 2030-ra a világ szárazföldjének és tengerének legalább 30 százaléka kerüljön minimum alapvető jogi védelem alá. Emellett foglalkoznak a halászat és a mezőgazdaság káros támogatásával, az invazív fajok elleni küzdelemmel és a növényvédő szerek használatának csökkentésével. 

Az intézkedések finanszírozásának kérdése azonban ismét akadályt jelenthet: a fejlődő országok olyan alap létrehozását követelik, mint amilyenről az éghajlatváltozással kapcsolatban is döntöttek.

Trudeau beszédétt őslakosok akciója szakította félbe

Az eseményen felszólalt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, akinek beszédét tucatnyi helyi őslakos tiltakozó dobolása szakította félbe. Emellett egyesek olyan táblákat emeltek magasba, amelyen az "őslakosok kiírtása egyenlő a természet kiírtásával", valamint, "a biológiai sokféleség megmentése érdekében ne szálljátok meg földjeinket" feliratok szerepeltek. A váratlan közjáték szereplőit végül, egyesek tapsa mellett kikísérték a teremből.

A kanadai miniszterelnökön kívül egyetlen állam- vagy kormányfőt sem várnak Montréalba, míg novemberben Egyiptomban több mint 110-en vettek részt az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén, a COP27 klímakonferencián.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

ENSZ BT: a legtöbb szankció alól mentesülnek a humanitárius segélyek

Sosem látott kihívások előtt a világ Guterres szerint

Bocsánatot kért generációja nevében az ENSZ főtitkára