A szakértők szerint az Egyesült Királyságban hirtelen megugrott esetszám hátterében a rühességgel és kezelésével kapcsolatos ismerethiány állhat.
Ha a rühre gondolunk, hajlamosak vagyunk a 19. századi Londonra asszociálni: komor utcákra, amelyeket kiütésekkel borított, vadul vakargató emberek tömege áraszt el.
A rüh azonban korántsem csak a múlt viszketést okozó rémálma. Valójában az Egyesült Királyságban emelkedőben van a ragályos bőrbetegség, a rühesség esetszáma.
A Háziorvosok Királyi Kollégiumának Kutatási és Megfigyelő Központja szerint a jelenlegi esetszámok továbbra is az ötéves gördülő átlag felett vannak, miközben 2021 és 2025 között éves növekedést is rögzítette az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége, 2023 óta pedig jelentős megugrás látható.
Hasonló kép rajzolódott ki Európa-szerte: 2014 és 2023 között 100 000 lakosra vetítve 99-ről 1341-re nőtt a rühesség miatti incidensek száma, a BJGP Open folyóirat szerint.
A betegséget a római szerző, Aulus Cornelius Celsus nevezte el Kr. u. 25-ben a „vakarni” jelentésű latin szóról. Mikroszkopikus atkák okozzák, amelyek beássák magukat a bőr külső rétegébe, kiütéseket vagy foltokat és erős viszketést váltanak ki, amely éjszaka felerősödik, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) szerint.
Az arcot és a nyakat leszámítva a kiütés az egész testen elterjedhet; leggyakrabban meleg, nedves területeket érint, például az ágyéktájékot, a mellek alatti bőrt, illetve az ujjak és lábujjak közötti bőrhajlatokat. Elsősorban közvetlen és hosszan tartó bőrkontaktussal terjed olyan személlyel, aki hordozza a fertőzést.
„Ritka esetekben fertőzött törölközők, ruházat vagy ágynemű útján is terjedhet. A háziállatok nem hordozzák az emberi rühatkákat, így a betegség nem terjed állatról emberre” - ezt Aleksandar Godic, a londoni The Harley Street Dermatology Clinic konzultáns bőrgyógyásza mondta az Euronews Healthnek.
Miért nő a rühesség esetszáma?
Az ókor óta ismert, elterjedt betegség esetszámai mindig is ingadoztak, de a bejelentett adatok sosem voltak teljesen megbízhatóak a félreértések és a társadalmi megbélyegzés keveréke miatt.
„Sokan nem mennek emiatt orvoshoz, inkább maguk vesznek gyógyszert a patikában, vagy nem is tudják, hogy egyáltalán ezt kapták el” – mondta Tess McPherson, a Brit Bőrgyógyászok Szövetségének professzora az Euronews Healthnek.
Elmondása szerint a bőrgyógyászok az elmúlt négy-öt évben számottevő megugrást tapasztaltak a rühességi esetekben, különösen a fiatalabbaknál. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a COVID-19-járvány után az emberek visszatértek a közösségi, személyes terekbe, de összefügg azzal is, hogy általánosan kevés az ismeret arról, mi is a rühesség.
„Szerintem rengeteg félrevezető információ kering; sokan nem tudják, mi ez, és súlyos stigmát jelent. Így még azok sem szólnak róla, akik tudják, hogy elkapták, ami valószínűleg tartósan fennálló probléma” – mondta McPherson.
Megemlítette egyes kezelések 2021 és 2022 közötti ellátási gondjait, valamint azt, hogy sokan nem kezelik megfelelően magukat és azokat, akik közel állnak hozzájuk és esetleg fertőzöttek.
„Úgy gondoljuk, a gondok jelentős része abból fakadt, hogy az emberek egyszerűen nem használták megfelelően a kezeléseket, vagy a kontaktok nem mind alkalmazták azokat ugyanabban az időben. Így egyre több rühességi eset keletkezik, és egyre többen fertőződnek újra.”
Hogyan ismerhető fel, hogy a kiütés rühesség?
Számos bőrbetegség okozhat viszkető kiütéseket, például ekcéma, pikkelysömör és csalánkiütés. Mivel a rüh gyakran az ágyéktájékon jelenik meg, könnyen összetéveszthető nemi úton terjedő fertőzésekkel, például a lapostetűvel.
A diagnosztizálás nehézsége – és a rühesség ebből fakadó hosszan tartó fennállása – a 19. század elején még a „hétéves viszketegség” kifejezést is ihlette.
Godic szerint a leginkább árulkodó jel, amelyre érdemes figyelni, a bőrön látható apró, ívelt járatok jelenléte.
Godic ezt is elmondta: „Egyéb gyakori tünetek az apró, nedvedző pöttyök, bőrpír és duzzanat, az intenzív viszketés, különösen éjszaka vagy meleg környezetben, illetve a gyulladt, hámló kaparásnyomok, amelyek gyakran súlyos ekcémára hasonlítanak.”
Hozzátette: „A rühesség diagnózisa nehéz lehet, mert tünetei más bőrbetegségeket utánoznak. Kezelés nélkül hónapokig, sőt évekig is fennállhat, és átterjedhet családtagokra, barátokra és intim partnerekre.”
Bár kellemetlen, a rühesség nem életveszélyes, és ritkán ok komoly aggodalomra.
Hogyan kezelik a rühességet?
A rühességet leggyakrabban olyan gyógyszeres krémekkel vagy testápolókkal kezelik, amelyek permetrint vagy malationt tartalmaznak az atkák elpusztítására. Súlyosabb esetekben, például a kéregrüh (más néven norvég rühesség) esetén olykor szájon át szedhető ivermektin (parazitaellenes gyógyszer) felírására van szükség, Godic szerint.
„Mivel a viszketést allergiás reakció okozza, a tünetek az atkák elpusztítása után is fennmaradhatnak. A kellemetlenség enyhítésére az orvosok helyi szteroidtartalmú krémeket írhatnak fel a gyulladás és a viszketés csökkentésére” – magyarázta.
A kiütés a kezelés után akár két hónapig is megmaradhat. Az NHS szerint minden ágyneműt és ruhát 60 Celsius-fokon vagy magasabb hőmérsékleten kell kimosni, vagy legalább három napig lezárt zacskóban kell tartani.
Mint minden fertőző betegségnél, a közeli kontaktokat is kezelni kell, még ha nem mutatnak tüneteket. A rühesség első tünetei akár 8 hét alatt jelentkezhetnek, így könnyű eleinte nem észrevenni.
„Fontos, hogy kezelést kapjon, ha viszket, ha kapcsolatba került rühességgel, vagy ha úgy gondolja, hogy rühessége lehet” – mondta McPherson. „A kezelések működnek, ha megfelelően használják őket, és nincs benne semmi szégyellnivaló.”