Becslések szerint világszerte megközelítőleg minden hatodik ember élete valamely szakaszában valamikor előfordul, hogy meddőséggel szembesül.
A meddőség „elhanyagolt” népegészségügyi kihívás, és az országoknak többet kellene tenniük a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés terén, közölte pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Világszerte nagyjából minden hatodik ember életének valamely pontján szembesül a meddőséggel. A meddőséget a reproduktív betegségek közé sorolják, amely a férfiakat és a nőket egyaránt érinti, és akkor állapítható meg, ha egyéves, rendszeres, védekezés nélküli nemi élet nem vezet terhességhez.
Miközben világszerte nő a termékenységi ellátás iránti igény, a WHO szerint az ellátáshoz való hozzáférés továbbra is súlyosan korlátozott. Sok országban az emberek jelentős összegeket költenek vizsgálatokra és kezelésekre, ami pénzügyileg „katasztrofális” lehet, közölte a szervezet.
Közölték azt is, hogy egyes országokban egyetlen in vitro megtermékenyítési (IVF) ciklus kétszer annyiba kerülhet, mint egy átlagos háztartás éves jövedelme.
A meddőség mentális egészségügyi problémákat és társadalmi megbélyegzést is okozhat, amelyek aránytalanul nagy mértékben sújtják a nőket, közölte a szervezet.
A WHO főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus közleményében úgy fogalmazott: „A meddőség korunk egyik leginkább elhanyagolt népegészségügyi kihívása, és világszerte súlyos esélyegyenlőségi kérdés.”
Hozzátette, hogy „emberek milliói járják ezt az utat egyedül, kiszorulnak az ellátásból, olcsóbb, de nem bizonyított kezelések felé terelődnek, vagy választaniuk kell a gyermekvállalás reménye és a pénzügyi biztonság között”.
A témában kiadott első útmutatójában a WHO arra kérte az országokat, hogy bővítsék a termékenységi ellátáshoz való hozzáférést, és „támogassák minden egyén és pár jogát ahhoz, hogy eldönthesse”, akar-e gyermeket, illetve hányat és mikor.
Az új útmutató szerint az egészségügyi hatóságok és az orvosok segíthetnek a meddőség megelőzésében azzal, hogy felhívják a figyelmet a kockázatot növelő tényezőkre, például a dohányzásra vagy a kezeletlen, nemi úton terjedő fertőzésekre (STI-k).
Az ajánlás gyors diagnózist sürget mind a férfiaknál, mind a nőknél, és hangsúlyozza, hogy a meddőséggel küzdőknek hozzáférést kell biztosítani a kezelésekhez, kezdve a legolcsóbb, leghatékonyabb lehetőségekkel, valamint a mentális egészség támogatásához.
Az útmutató olyan időszakban jelenik meg, amikor a betegek világszerte akadályokba ütköznek a termékenységi ellátáshoz való hozzáférésben. Európában Belgium és Hollandia teljesít a legjobban a jogi szabályozás, a közfinanszírozás és a páciensek szempontjai tekintetében a Fertility Europe nevű érdekvédelmi csoport és az Európai Parlamenti Fórum a Szexuális és Reprodukciós Jogokért (EPF) éves rangsora szerint.
Albánia, Azerbajdzsán és Koszovó szerepelt a legrosszabbul a vizsgált 49 európai ország közül, állapította meg a tavalyi jelentés.
Fontos megjegyezni, hogy az új WHO-útmutató nem átfogó. A szervezet közölte, hogy a későbbi kiadásokban további ajánlásokat tervez megfogalmazni.
Tedros szerint: „Arra biztatjuk az országokat, hogy fogadják el ezt az útmutatót, és tegyék lehetővé, hogy minél többen elérhető, tiszteletteljes és tudományos alapokon nyugvó ellátáshoz jussanak”.