Januárban Németország gazdasági bizalma négyéves csúcson. A ZEW szerint exportban erősödött az optimizmus, de a piacok kereskedelmi kockázatok miatt óvatosak.
Németország gazdasági bizalma 2021 közepe óta a legerősebb szintre ugrott, fittyet hányva az Egyesült Államokból érkező megújult vámfenyegetésekre, és azt jelezve, hogy erősödik az a várakozás: 2026 fordulópontot hozhat Európa legnagyobb gazdaságának.
A ZEW gazdasági hangulatindex januárban 59,6 pontra ugrott a decemberi 45,8 pontról, jócskán felülmúlva az 50 pontos piaci várakozást. Ez a legmagasabb érték 2021 júliusa óta.
A jelenlegi helyzetet jelző mutató, bár továbbra is mélyen negatív, szintén javult: a decemberi -81 pontról -72,7 pontra.
„A ZEW-index erőteljesen emelkedik. 2026 fordulópontot hozhat” – mondta Achim Wambach, a ZEW elnöke, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a fenntartható növekedéshez továbbra is reformokra van szükség.
A német derűlátás a tágabb eurozónában is visszatükröződött.
Az euroövezetre vonatkozó ZEW-index januárban 40,8 pontra emelkedett a decemberi 33,7 pontról, felülmúlva a konszenzusos várakozásokat, és elérve legmagasabb szintjét 2024 júliusa óta. A jelenlegi helyzet megítélése is javulást mutatott, -28,5-ről -18,1 pontra kapaszkodva.
Német gazdasági hangulat a vámfenyegetés ellenére is élénkül
Az exportorientált ágazatok vezetik a várakozásokban látható fordulatot. A gépgyártásban, valamint az acél- és fémiparban az egyenlegek több mint 20 ponttal emelkedtek, miközben az autóiparban is éles javulás látszik, noha az egyenleg még kissé negatív.
A vegyipar, a gyógyszeripar és az elektrotechnika is érdemi erősödést könyvelt el.
A ZEW megjegyezte, hogy a derűlátás összhangban áll a 2025 novemberi ipari termelés és megrendelések vártnál jobb alakulásával, valamint az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó optimizmussal, amely új piacokat nyithat a német exportőrök előtt.
A ZEW által kedden összeállított felmérés néhány nappal azután jelent meg, hogy Donald Trump amerikai elnök új vámokkal fenyegette meg az európai exportot, köztük a németet is.
Trump azzal fenyegetett, hogy február 1-jétől további 10% vámot vet ki a Németországból és több más európai országból érkező importárukra, hacsak nem születik Grönlandot érintő megállapodás, és az arány júniusban ismét 25%-ra emelkedhet.
Ha az EU viszonlép, Washington kiterjesztheti a vámokat az egész blokkra. Brüsszel már előkészített ellenintézkedéseket mintegy 93 milliárd euró értékű amerikai importra (ami nagyjából a teljes 2024-es amerikai import 28%-a), és aktiválhatja az anti-kényszerítő eszközét.
Komolyak a grönlandi vámkockázatok
Az Oxford Economics szerint egy átfogó, 25%-os amerikai vám Európára, hasonló erejű megtorlással párosulva, a csúcshatás idején nagyjából 1%-kal vágná vissza az amerikai és az eurozóna GDP-jét, az eurozónára gyakorolt hatás tartósabb lenne.
A cég arra is figyelmeztet, hogy egy ilyen lépés alapjaiban formálná át a világkereskedelmet, és Európát a Kínánál vagy Indiánál magasabb tényleges amerikai vámok elé állítaná. A globális GDP-növekedés a 2026 és 2027 közötti időszakban 2,6%-ra lassulna, a közelmúltban látott 2,8–2,9%-os sáv alá, és a pénzügyi válság óta a leggyengébb ütemre, a pandémiát leszámítva.
Lényeges, hogy Európát a Kínánál vagy Indiánál magasabb tényleges amerikai vámok sújtanák, ami nagyjából 2,6%-ra nyomná le a globális GDP-növekedést (a világgazdasági válság óta a leggyengébb szintre, a pandémiás évet leszámítva).
Ursula von der Leyen: „A megállapodás az megállapodás”, az EU az északi-sarkvidéki szuverenitást védi
A kedden Davosban zajló Világgazdasági Fórumon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi geopolitikai turbulenciát a kontinens számára számvetésre késztető pillanatként és stratégiai átalakulási lehetőségként mutatta be.
„A geopolitikai sokkok lehetnek, és kell is, hogy legyenek lehetőségek Európa számára” – mondta von der Leyen.
„Itt az ideje megragadni ezt a lehetőséget, és felépíteni egy új, független Európát.”
Az amerikai vámfenyegetésre közvetlenül reagálva von der Leyen megerősítette Európa elkötelezettségét az északi-sarkvidéki biztonság iránt, valamint stratégiai együttműködését Washingtonnal.
Ugyanakkor óva intett, hogy az északi-sarkvidéki biztonság „csak együtt érhető el”, és tévútnak nevezte a régóta szövetséges felek közötti, javasolt vámok eszkalációját.
„A politikában, akárcsak az üzletben, a megállapodás az megállapodás. Ha barátok kezet fognak, annak jelentése van” – mondta, utalva a tavaly július végén létrejött transzatlanti kereskedelmi megállapodásra.
A megtorlás ciklusa, figyelmeztetett von der Leyen, csak azok érdekeit szolgálná, akik a nyugati megosztottságot akarják kihasználni.
A bizottsági elnök három vezérelvet vázolt fel az EU válaszára. Először is „teljes szolidaritást” hirdetett Grönlanddal és a Dán Királysággal, egyértelművé téve, hogy a szuverenitás és a területi integritás „nem képezheti alku tárgyát”.
Másodszor, bejelentette egy jelentős európai beruházási kezdeményezés terveit Grönlandon, a dán hatóságokkal együttműködésben, a helyi gazdaságfejlesztés és infrastruktúra támogatására.
Harmadszor, von der Leyen vállalta az északi-sarkvidéki együttműködés erősítését az Egyesült Államokkal és más partnerekkel, beleértve egy lehetséges európai jégtörő-kapacitást, megnövelt védelmi kiadásokkal megtámogatva.
Óvatosak a piacok
A kedvező adatok ellenére az európai részvényindexek kedden tovább estek, ami az egyre romló kereskedelmi kilátások miatti befektetői aggodalmat tükrözi.
A pán-európai STOXX 50 több mint 1%-ot esett, ráerősítve a hétfői 1,3%-os gyengülésre. A szélesebb STOXX 600 1,3%-kal volt lejjebb. A vezető indexek, köztük a német DAX, a francia CAC 40 és az olasz FTSE MIB egyaránt 1,3%-ot csúsztak.
Az olyan nagynevű vállalatok, mint az LVMH, a Siemens és a Novo Nordisk, nagyjából 3%-ot estek.