A lengyel parlament, a Szejm megszavazta az abortuszszabályok enyhítését, de az ország jogrendje így is az EU egyik legszigorúbbja marad, és a módosítások nehezen válhatnak törvénnyé.
Október 20-án, kedden a lengyel parlament alsóháza, a Szejm módosításokat fogadott el a büntető törvénykönyvhöz, amelyek enyhítenék a nők abortuszhoz való hozzáférését segítő emberekre kiszabható egyes büntetéseket, és visszaállítanák az abortusz lehetőségét súlyos magzati rendellenességek esetén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szavazás óvatos lépést jelent Donald Tusk miniszterelnök csaknem három éve tett koalíciós ígéretének teljesítése felé, amely a reproduktív jogok helyreállításáról szólt. De még ha a jogszabály túl is él egy várható elnöki vétót, így is messze elmaradna a koalíció ígéretétől.
A módosítások nem vezetnék be a terhesség 12. hetéig, kérésre elvégezhető abortuszt, amelyet Tusk Polgári Koalíciója a választási kampányban megígért. Az is bizonytalan, hogy a javaslatokból törvény lesz-e: Karol Nawrocki elnök, aki 2025-ben lépett hivatalba, korábban jelezte, hogy nem támogatja az abortuszkorlátozások enyhítését célzó jogszabályokat.
A hatályos jog szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bárki, aki egy nő beleegyezésével megszakítja a terhességét. Ugyanez a büntetési tétel vonatkozik azokra is, akik segítenek egy nőnek abortuszt igénybe venni, vagy erre biztatják.
Az előterjesztést 217 képviselő támogatta, 213-an ellene szavaztak, hárman tartózkodtak; a javaslat mentesítené a büntetőjogi felelősség alól az orvosokat, ápolókat és szülésznőket, ha az abortusz olyan, az anya életének vagy egészségének védelmét szolgáló, orvosilag szükséges beavatkozás következménye, amelynek célja a várandós nő egészségének vagy életének megóvása.
„Itt az ideje, hogy véget vessünk mindazok büntetésének, akik szeretnek bennünket, aggódnak értünk, és tiszteletben tartják döntéseinket” – írta az X-en Katarzyna Kotula, a kormány esélyegyenlőségi biztosa és a Baloldal képviselője, írta (forrás: angol) az X-en.
Egy másik, 233 igen, 203 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadott törvényjavaslat ismét lehetővé tenné az abortuszt súlyos és visszafordíthatatlan magzati rendellenesség, illetve a magzat életét veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegség esetén.
Ez a javaslat megszüntetné a lengyel alkotmánybíróság 2020-as döntésének hatását, amely alkotmányellenesnek minősítette a súlyos és visszafordíthatatlan magzati rendellenesség miatti terhességmegszakítást.
„Apró, de előrelépést jelentő lépés”
Az továbbra is kérdéses, hogy ezekből a változtatásokból valóban törvény lesz-e. Még ha a szenátus jóvá is hagyja őket, Karol Nawrocki elnök aláírására is szükség lesz. Az államfő az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párthoz áll közel, amely öt éve szigorította az abortuszszabályokat.
Az elnöki vétó felülírásához a Szejmben háromötödös többség kellene, amellyel Tusk koalíciója nem rendelkezik.
Ennek ellenére ezt az „apró, de előrelépést jelentő lépést” nem szabad alábecsülni, „mivel hosszú évek óta most először tapasztalható valódi elmozdulás a lengyel parlamentben” – mondta az Euronewsnak Leah Hoctor, a Center for Reproductive Rights európai alelnöke. Egy hasonló kezdeményezés 2024 júliusában megbukott, mert nem sikerült megszerezni a szükséges többséget.
Ám még ha a módosítások törvényerőre emelkednek is, Lengyelország továbbra is egy lenne az EU mindössze két olyan tagállama közül – Málta mellett –, ahol a terhesség korai szakaszában a kérésre végzett abortusz nem legális.
„A javaslatok által képviselt jogi változások annyira szűk körűek, hogy a legtöbb, abortuszra szoruló nő számára az ellátás továbbra is illegális marad” – mondta Hoctor, hozzátéve, hogy a nőknek ezután is utazniuk kell majd az ellátásért.
Lengyelország így továbbra is szembemenne az európai tendenciákkal: a legtöbb országban legális a terhesség korai szakaszában, kérésre végzett abortusz, és több kormány is azon dolgozik, hogy csökkentse a hozzáférési akadályokat és eltörölje a büntetőjogi szankciókat.
„Lengyelország kilóg az európai sorból” – mondta. „Világszinten Lengyelország és az Egyesült Államok a mindössze négy olyan ország közül kettő, amely az elmúlt 30 évben valamely, a törvényben meghatározott, jogszerű abortuszra okot adó körülményt kivette a szabályozásából” – tette hozzá.
Lengyelországban jelenleg csak akkor engedélyezett az abortusz, ha a terhesség az érintett nő életét vagy egészségét veszélyezteti, illetve ha bűncselekmény – például nemi erőszak vagy vérfertőzés – következménye. Az efféle, gyakorlatilag teljes abortusztilalmat számos nemzetközi emberi jogi testület bírálta.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága több, az abortuszhoz való hozzáférés akadályozásával kapcsolatos ügyben is elmarasztalta az országot, míg a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó ENSZ-bizottság egy hároméves vizsgálatot követően 2024-ben arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel abortusztörvények súlyos és rendszerszintű jogsértéseket okoznak a nők esetében, és átfogó jogi reformot sürgetett.
A cikket frissítettük: pontosítottuk Leah Hoctor titulusát, jelenlegi pozícióját, a Center for Reproductive Rights európai alelnökeként.