Francis Halzen, a 82 éves belga fizikus egy köbkilométernyi antarktiszi jeget a világ legnagyobb neutrínódetektorává alakított; kedden a távoli világegyetemből érkező „szellemszerű hírnökök” utáni kutatásáért elnyerte a 2026-os fizikai Nobel-díjat.
A Déli-sark jegének mélyén egy köbkilométeres méretű detektor működik, amelyet azért építettek, hogy a világegyetem leginkább rejtőzködő részecskéinek egy részét észlelje. A berendezés megálmodója kedden megkapta a fizikai Nobel-díjat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Francis Halzen belga fizikus kedden vehette át a 2026-os fizikai Nobel-díjat úttörő munkájáért, amely során az antarktiszi jeget használta fel a világegyetem távoli térségeiből érkező neutrínók befogására.
„Az idei díj a világűrből érkező, kísértetszerű hírnökökről szól” – mondta Ellen Moons, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára a stockholmi sajtótájékoztatón.
A testület Halzent „az IceCube Neutrínó Obszervatóriumhoz való döntő hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért” tüntette ki.
Az akadémia közölte, hogy munkája kulcsfontosságú volt az obszervatórium létrejöttében, amelyet „fényérzékelőkkel felszerelt, egy köbkilométeres jégtömbként” írtak le, és amely „egy újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat”.
A detektor lehetővé teszi a kutatók számára, hogy neutrínókat – ritka, szubatomi részecskéket – fogjanak be „a távoli világegyetemben zajló, rendkívül nagy energiájú folyamatokból”.
A 82 éves Halzen a belgiumi Tienenben született, az Egyesült Államok állampolgára. A Wisconsin–Madison Egyetem professzora, ahol az Elemi Részecskefizikai Intézetet vezeti.
Az értesítés után nem sokkal, Olaszországból telefonon kapcsolták be a sajtótájékoztatóra. „Óriási meglepetés volt, és természetesen nem számítottam rá” – mondta.
„De óriási öröm erről a díjról hallani” – tette hozzá.
Óriási szem a jégben
A nagy energiájú neutrínók ugyanazokban a heves kozmikus környezetekben keletkeznek, mint más részecskék. Azoktól eltérően azonban egyenes pályán utaznak a világűrben, és változatlanul érkeznek meg.
„A neutrínók úgy jutnak el hozzánk, hogy nem változtatnak irányt, és nem veszítenek energiát. Ez azt jelenti, hogy olyan információkat szolgáltathatnak, amelyek más módon nem hozzáférhetők” – fogalmazott az akadémia közleményében.
A bökkenő, hogy rendkívül nehéz őket megfigyelni. „Az extrém magas energiájú kozmikus neutrínók rendkívül ritkák, ezért óriási jégtérfogatra van szükség ahhoz, hogy elegendő számú ütközést lehessen megfigyelni” – közölte a zsűri.
Halzen 1988-ban vetette fel először az obszervatórium ötletét, amely gyorsan megnyerte más kutatók támogatását. Néhány évvel később megkezdődtek az előzetes tesztek, de a detektor csak 2011-re készült el teljesen.
Azóta ő a Dél-sark antarktiszi térségében, az Amundsen–Scott állomáson működő IceCube fő kutatója; ez a világ legnagyobb neutrínódetektora.
„Számomra a legnagyobb öröm – azon túl, hogy elnyertem a Nobel-díjat –, hogy remélem, ez visszatükrözi azoknak a valóban bátor embereknek az érdemeit, akik a projekt kezdetén csatlakoztak hozzám” – mondta Halzen.
Leuventől az Antarktiszig
Halzen 1966-ban szerzett fizikusi mesterfokozatot a Leuveni Katolikus Egyetemen (KU Leuven), doktori fokozatát pedig 1969-ben védte meg.
Az 1970-es évektől kezdve meghatározó alakja a kozmikus sugárzás és az asztro-részecskefizika kutatásának, többek között a kozmikus sugárzás anomáliáiról és a kvarkanyag tulajdonságairól publikált tanulmányokat.
Tanácsadó testületeknek is tagja volt, köztük a kanadai Sudbury Neutrínó Obszervatórium és a német Max Planck Intézetek bizottságainak.
Halzen díja az idei szezon második Nobelje. Hétfőn az orvosi Nobel-díjat az amerikai pszichiáter és neurológus, Karl Deisseroth, valamint a német kutatók, Peter Hegemann és Georg Nagel kapták az optogenetikában végzett úttörő munkájukért; ez a módszer fényt használ az idegi jelátvitel szabályozására.
A kémiai Nobel-díjat szerdán jelentik be, az irodalmi Nobel-díj nyertesét csütörtökön hozzák nyilvánosságra. A leginkább figyelemmel kísért elismerést, a békedíjat pénteken hirdetik ki.
Donald Trump amerikai elnök tavaly intenzíven kampányolt a békedíjért, és a kitüntetést elnyerő venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado később neki adta át Nobel-medálját. A bizottság tudja, hogy az elnök ezúttal is nagy figyelemmel követi majd a döntést.
A közgazdasági Nobel-díj október 12., hétfőn zárja az idei Nobel-szezont.
Minden Nobel-díjhoz díszoklevél, aranyérem és 12 millió svéd korona (1,1 millió euró) pénzjutalom jár; ha a díjat többen osztják meg, az összeget közöttük osztják szét.
A díjazottak december 10-én, Alfred Nobel 1896-os halálának évfordulóján vehetik át kitüntetéseiket a hagyományos ünnepélyes ceremónián.