Donald Trump szerint Dél-Korea 200 milliárd dollárt fektetne be amerikai energiaprojektekbe, köztük 54 milliárdot egy alaszkai LNG-projektbe, amelybe Szöul még nem ígért befektetést.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy 200 milliárd dollár (176 milliárd euró) értékű dél-koreai beruházás érkezhet az Egyesült Államok energiaiparába, ebből 54 milliárd dollár (47,6 milliárd euró) egy régóta tervezett, alaszkai cseppfolyósföldgáz‑projektet (LNG) finanszírozna, amelybe Szöul közlése szerint egyelőre még nem köteleződött el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Dél-Korea korábban vállalta, hogy 350 milliárd dollárt (308 milliárd eurót) fektet be az Egyesült Államokban, és növeli az amerikai energia vásárlását a Trump-pal 2025 júliusában kötött kereskedelmi megállapodás keretében, amely 15 százalékos vámot állapított meg a kelet-ázsiai országból érkező importokra.
Az alaszkai LNG‑projekt és a vezeték mellett a Trump‑kormányzat egy 22,3 milliárd dollár (19,6 milliárd euró) értékű, földgáztüzelésű erőmű építését is bejelentette Texasban, amelyet Dél-Korea támogatna.
„Az Egyesült Államok és Korea megállapodott abban, hogy közösen nekilát a 50 milliárd dolláros ALASKA LNG PROJEKTNEK” – írta Trump csütörtökön, szöuli idő szerint, a Truth Social-oldalán.
„Egy hatalmas, 22 milliárd dolláros, 6,4 gigawattos földgáztüzelésű erőműprojekt Encinalban, Texasban. Ez óriási, megbízható új áramtermelő kapacitást hoz Texasnak” – tette hozzá.
A texasi létesítmény 6472 megawattos termelőkapacitással rendelkezik majd, és áramot szolgáltat az Encinalban működő adatközpontoknak is – közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A létesítményt várhatóan 2032‑re helyezik teljes üzembe.
Szöul csütörtökön megerősítette, hogy a felek szándéka szerint Texasban „egy 22,3 milliárd dolláros földgázerőmű‑létesítményt valósítanak meg”, amely „az együtt elhelyezkedő adatközpontok áramellátására” szolgál.
Szöul feltételekhez köti a beruházást
Az alaszkai LNG‑projekttel kapcsolatban Lee Jae Myung elnök csütörtökön azt is közölte, hogy Szöul csak akkor kezdi meg a munkát, ha a beruházás üzletileg életképesnek bizonyul, és megfelel Dél-Korea jogi eljárásainak.
„Még nem született döntés sem a beruházásról, sem annak esetleges mértékéről” – áll a dél-koreai kereskedelmi minisztérium közleményében.
Lee múlt hónapban úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások „nagyon összetettek és nehezek” voltak, és hozzátette, hogy egyes feltételeket „nehéz elfogadnia”, de részleteket nem árult el.
Az alaszkai és texasi beruházásokon túl Trump közölte, hogy a két ország „előrehalad” egy 120 milliárd dolláros (105,7 milliárd eurós) nukleárisenergia‑programmal is, amelynek keretében nyolc nagyméretű reaktort építenének az Egyesült Államokban.
A kereskedelmi minisztérium szerint az összegből 100 milliárd dollár (88,1 milliárd euró) építési költség, 20 milliárd dollár (17,6 milliárd euró) pedig tartalékkeret lenne.
Lee azonban csütörtökön azt mondta, hogy a nukleárisenergia‑projekt szintén attól függ, mennyire „kereskedelmi szempontból életképes” lesz az egyes reaktorok megvalósítása.
A minisztérium közlése szerint az amerikai beruházásokat olyan módon fogják „előmozdítani, hogy az szolgálja a nemzeti érdekeket”.
Alaszka vezetéképítése és munkaerő‑problémái
Az alaszkai projektet a New York-i és houstoni központú Glenfarne Group vezeti; a terv egy 800 mérföldes (1300 kilométeres) vezetéket foglal magában, amely Alaszka North Slope térségéből szállítana földgázt egy Anchorage közelében létesülő cseppfolyósító üzemhez, ahonnan Ázsiába exportálnák.
Alaszka évtizedek óta termel kőolajat, de a környezetvédelmi aggályok történelmileg korlátozták egyes fejlesztéseket.
A Trump‑kormányzat azonban nagyrészt félresöpörte ezeket az aggodalmakat, és visszavonta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozások egy részét.
Szakértők szerint a Trump által megálmodott amerikai energia‑infrastruktúra bővítése munkaerőhiányba ütközhet.
Az Egyesült Államoknak becslések szerint évente 1,7 millió szakképzett munkaerőt igénylő állást kellene betöltenie egészen 2035‑ig – áll abban a szerdán közzétett jelentésben, amelyet az Alliance for America's Skilled Trades készített. Ez a szervezet több nagyvállalatot tömörít, köztük a Fordot, a Blackstone‑t és az Nvidiát.
A jelentés megállapította, hogy a jelenlegi képzési programok mindössze 55 munkavállalót bocsátanak ki minden 100 szükséges szakemberre.