Márkához kapcsolódó tartalom

 Copernicus
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Márkához kapcsolódó tartalom
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Harc a biodiverzitási válság ellen: éghajlatváltozási adatokkal a prioritások meghatározásáért

Harc a biodiverzitási válság ellen: éghajlatváltozási adatokkal a prioritások meghatározásáért
Szerzői jogok  Getty Images

Kilenc millió faj élete forog kockán. A kihalástól való megmentesükhöz egyetlen út vezet: átfogóbb ismereteket kell szereznünk a klímaváltozás hatásairól.


„Az élővilág egy megismételhetetlen és lenyűgöző csoda” – vezeti fel David Attenborough bariton hangján, miközben a szavannai tájon hömpölygő vadvilágról készült felvételek peregnek a képernyőn. „Ha most cselekszünk, még helyreállíthatjuk a károkat” – teszi hozzá a brit természettudós és televíziós személyiség, rávilágítva, hogy a természeti világ több évszázadon keresztül történő átformálása miatt veszélybe került állat- és növényvilágot még most is megmenthetjük és védelmünkbe vehetjük.

HIRDETÉS

Egyes tudósok becslései szerint, a bolygó növényfajainak 18, illetve az emlősök további 22 százaléka veszhet oda, ha 2100-ig további 2 °C-kal emelkedik meg a globális átlaghőmérséklet. A biológiai sokszínűség csökkenéséért legnagyobb mértékben felelős tényező az éghajlatváltozás, épp ezért a megfelelő természetvédelmi megoldások után kutató törvényhozóknak tudniuk kell, miként hat majd az éghajlat jövőbeli alakulása az egyes fajokra. Kérdés azonban, hogy vajon képesek vagyunk-e már a tudomány és egyéb megoldások segítségével pontosan megjósolni, hogyan reagálnak majd a fajok a változó élőhelyekhez és az éghajlathoz?

Számtalan tudós, laboratórium, start-up és kormány dolgozik távolról és a terepen is azért, hogy megfejtsék a globális és helyi klíma által mutatott viselkedési mintákat”, valamint, hogy miként alakulhat majd a jövőben az éghajlat. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység nyomán a világon élő 8,7 millió faj egynegyede szorult már ki eredeti élőhelyéről és kényszerült továbbállni. Az IPBES jelentése szerint ugyanezen tényezők mintegy 1 millió állat- és növényfaj kihalásához vezethetnek az előttünk álló évtizedekben; a tanulmányban azt is kihangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás azért jelent egyre nagyobb fenyegetést a fajokra, mert nem önmagában fejti ki a hatását – a földhasználatban bekövetkezett változásokkal és a tengeri erőforrások kizsákmányolásával párosulva hatványozott erővel sújtja az élővilágot.

Nem csak a fajokat fogjuk elveszíteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy a biodiverzitás elvesztése jelentős mértékben befolyásolhatja az egészségünket is, ha a természet által biztosított szolgáltatások már nem illeszkednek majd az igényeinkhez. A növényfajok eltűnésével, a növényi gének sokszínűségének hiánya sebezhetőbbé teheti a terményeinket a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, ami a globális és a helyi szintű élelmiszerbiztonságot is alááshatja; továbbá ez azt is jelentheti, hogy az emberi betegségekre esetlegesen új gyógymódokat kínáló gyógynövények köre tovább zsugorodhat.


© Copernicus

A növény- és állatfajok mindegyike csupán adott éghajlati körülmények között képes boldogulni – ezt a jelenséget a tudósok „éghajlati buroknak” nevezik. „Ez egyfajta komfortzóna” – mondta Dr. Samuel Almond, a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) éghajlati alkalmazásokért felelős tisztviselője. „Ha a hőmérséklet vagy a csapadék mennyisége oly mértékben változik, hogy meghaladja, mondjuk egy adott fa komfortzónájába tartozó értékeket, és a faj képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, akkor az a növekedésére és a szaporodására is kihatással lesz.” Az élőhelyeiken végbemenő változások hátráltathatják az állatvilág és a növények biológiai mechanizmusainak lefolyását, továbbá arra is késztethetik őket, hogy olyan területekre vándoroljanak, ahol a számukra ideálishoz hasonló körülmények uralkodnak. Más fajok képesek alkalmazkodni, ezek a megváltozott körülmények közt is túlélnek.

Vannak azonban más tényezők is, amelyek közrejátszhatnak ezekben a folyamatokban. Az éghajlatváltozás gyakran nincs közvetlen hatással az élővilágra – magyarázta Dr. Mark Urban, a University of Connecticut docense. „Az éghajlat biodiverzitásra gyakorolt hatása, gyakran a fajok egymás közötti interakciójában manifesztálódik. Bizonyos esetekben egy adott faj nem azért hanyatlik, mert nem képes túlélni a nagy hőséget, hanem mert megszűnik a táplálékforrása, vagy mert egy új ragadozó vagy betegség megjelenését hozza magával a hőmérsékletváltozás” – mesélte a Euronewsnak Dr. Urban. „Épp ezért az olyan fajokra kellene összpontosítanunk, amelyek kulcsszerepet töltenek be egy-egy táplálékláncban, és emellett a klímaváltozásra is érzékenyek. Gyakran tartoznak ebbe a csoportba a csúcsragadozók, ugyanis fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, és az éghajlat rájuk gyakorolt hatása más fajok életét is alaposan felforgathatja.”



HIRDETÉS

„Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyire pontosan vagyunk képesek előrejelezni a biodiverzitás éghajlatváltozásra adott választát” – mondta Dr. Urban. „Jelenleg különböző korrelációk és statisztikák alapján igyekszünk megjósolni a jövőt; ezek a statisztikák bizonyos időszakokra és fajokra vonatkoztatva valóban működhetnek, amikor azonban összetettebb dolgokat vizsgálunk, az előrejelzések igen könnyen széteshetnek. A kihívás az, hogy a statisztika helyett a biológiára épülő modellek létrehozásával legyünk képesek fejlődést elérni az előrejelzésekben” – magyarázta Dr. Urban. A Connecticutban dolgozó tudós szerint, ha az éghajlatváltozás biológiai sokszínűségre gyakorolt hatásának lemodellezésekor a fajok természetes folyamatait – például a születésüket, halálukat, azt, hogy miként mozognak, és hogy milyen messze vándorolnak – is figyelembe vesszük, jóval átfogóbb képet kaphatunk arról, mit is tartogat a jövő a fajok milliói számára. Emellett pedig segít majd azon fajok védelmét előnyben részesíteni, amelyek legjobban rászorulnak. „Ha nem tudjuk, hogy mely fajok képesek alkalmazkodni, temérdek erőforrást fordíthatunk az alkalmazkodóképes fajok megmentésére, míg az arra képtelenek hanyatlásnak indulnak,” – jegyezte meg Dr. Urban. 

Egyre szélesebb körben elérhetők azonban az olyan éghajlati adatok, amelyek segítségével a kutatók és a törvényhozók könnyebben megérthetik, hogyan alakulhat át a fajok élőhelye és elterjedése a klímaváltozás következtében.
„Egy olyan mutatókészlet létrehozásán dolgozunk, amelyet kifejezetten a biodiverzitással foglalkozó kutatóközösség tud majd hasznosítani a biológiai modellezés és megfigyelés során” – mesélte Dr. Almond, a C3S munkatársa a Globális Biodiverzitási Szolgáltatásról.

Az esettanulmányok három kontinensen és a tengeri ökoszisztémákban megmutatkozó különböző kihívásokra fókuszálnak. Forrás: Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S)

„A Globális Biodiverzitási Szolgáltatás adatai az előttünk álló évtizedek éghajlati viszonyaiba engednek betekintést nyerni,” – mondta Koen de Ridder, a projekten a C3S-sel szoros együttműködésben dolgozó Flamand Technológiai Kutatóintézet professzora (VITO). „Az éghajlati mutatók fajokhoz történő hozzárendelésének egyik nehézsége az, hogy nem az éghajlat az egyetlen tényező, amely hatással van a fajok gyakoriságára és az előhelyek alkalmasságára. Mindazonáltal az IPBES várakozásai szerint a jövőben számos faj és terület esetében az éghajlat lesz migráció fő mozgatórugója. Pontosan erre szeretne választ adni a Globális Biodiverzitási Szolgáltatás a jövő éghajlatába való betekintés által.” Koen de Ridder elmondása alapján a szolgáltatás célja, hogy segítse a természetvédelemmel foglalkozó közösséget és más szereplőket a klímaváltozás fajokra jelentett kockázatának hatékonyabb mérésében, hogy figyelembe vegyék az éghajlati tényezőket a természetvédelmi projektek során, illetve, hogy sikerüljön megoldást találni az olyan konkrét kihívásokra, mint például a veszélyeztetett fajok más élőhelyre való áttelepítése.

A Globális Biodiverzitási Szolgálat éghajlati-biodiverzitási mutatói nem csak azt mérik, hogy milyen hatással van a hőmérséklet, a csapadékmennyiség, és az egyéb szárazföldi, tengeri és légköri változók összessége a fajok földrajzi kiterjedésére, hanem az egészségüket, szaporodásukat és az adott ökoszisztémában betöltött szerepüket is számszerűsítik. „Minden mutató globális szinten működik, de regionális és helyi éghajlati előrejelzéseket is készítünk,” – mesélte Dr. Almond. A C3S elmondása alapján a felhasználók mintegy 80 mutatót használhatnak és építhetnek majd be saját modelljeikbe. A platformon ezen felül olyan térképek is elérhetők, amelyek azt mutatják meg, hogyan alakulnak majd a fajok éghajlati buborékjai, napjaiktól egészen 2100-ig – amennyiben vannak elérhető adatok az érintett fajok környezeti toleranciájával kapcsolatban. „Így megtudhatjuk, hogy hol lesznek nagyobb nyomás alatt a fajok, hol lesz nagyobb esélyük a túlélésre, mely fák érzékenyebbek az éghajlat változására, és milyen fajokat kell telepítenünk az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében” – tette hozzá Dr. Almond.

A szolgáltatás 2020 végén lesz élesben is bevethető, így a C3S tudósai már le is tesztelték a világ különböző pontjairól begyűjtött állatokkal és növényekkel kapcsolatos adatokat. „Megvizsgáltuk például, hogy miként reagálnak majd az esőzési minták változásaira a közép-afrikai trópusi erdők, illetve azt is, górcső alá vettük, hogy milyen hatással lesz tengeri jégtakaró kiterjedésének a változása a balti-tengeri fókapopulációk védelmére,” – tette hozzá Dr. Almond. Brazíliában a szakértők annak járnak utána, hogy milyen hatással lehetnek az éghajlati tényezők az aranyfejű oroszlánmajmocska, egy veszélyeztetett majomfaj élőhelyének kiterjedésére. „A kifejezetten ehhez a kutatáshoz létrehozott mutatók alapján készített elemzés arra az eredményre jutott, hogy a jövőbeli éghajlati viszonyok kedvezőtlenül alakulnak majd az oroszlánmajmocskák számára azon a természetvédelmi területen, ahol jelenleg élnek” – magyarázta el de Ridder professzor. „Ezt a tudást más ismeretekkel ötvözve arra használjuk fel, hogy a faj megőrzését célzó terveket dolgozzunk ki.”

A rendszeresen mozgásban lévő fajok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának feltérképezése szintén egy kihívást jelentő küldetés. Létezik például egy olyan alkalmazás, amely a madarak költözési időpontjai és a különböző éghajlati változók közti kapcsolatot vizsgálja. Az applikáció a polgári tudományos projektekből, illetve a C3S földi megfigyeléseiből származó adatokat ötvözve tanulmányozza Európa-szerte a legismertebb fajokat, például a fehér gólyát vagy a barna kányát. „Az eBird és a hozzá hasonló kezdeményezések keretében gyűjtött adatokat, és a nemrég elérhetővé vált nagyfelbontású műholdas felvételeket együttesen használva hosszú távon, jól működő és költséghatékony módon követhetjük figyelemmel a költöző madarakat és más fajokat,” – mondta Juan Arevalo, egy környezetpolitikai célokra felhasználható adatelemzéseket szolgáltató cég, a Randbee Consultants ügyvezető igazgatója. „A klímaváltozás bioindikátor fajokra, például a költöző madarakra gyakorolt hatását kimutatva jobban megérthetjük, hogy miként befolyásolja a változás az ökoszisztémákat, és segít a lehető legjobb igazgatási döntések meghozatalában a fajok védelme érdekében,” – magyarázta Arevalo.


A klímaváltozás a fajokat fenyegető más veszélyekkel együttesen fejti ki hatását, hangsúlyozza Dr. Urban, épp ezért olyan modelleket kell alkotni, amelyek megmutathatják, miként reagálnának az egyes fajok az említett veszélyek összjátékára. A pontosabb biodiverzitási előrejelzések elkészítését illetően Urban bizakodóan vélekedik, hiszen az éghajlati változások prognosztizálása terén jelentős előrelépések történtek. „A kezdeti modellek igencsak gyengén teljesítettek, az éghajlatkutatók azonban lépésről lépésre egyre több adatot gyűjtöttek, létrehoztak egy globális megfigyelési rendszert, és idővel arra is rájöttek mely mechanizmusokat és folyamatokat szükséges beleépíteni a modellekbe; drámai mértékben nőtt az előrejelzések pontossága és a modellek útóértékelési képessége. Ugyanez a helyzet a biológiában is. Csupán annyi különbséggel, hogy több millió fajra vonatkozóan szeretnénk előrejelzéseket készíteni.”

Az sem problémamentes feladat, hogy a C3S-éhez hasonló platformokat használva válasszuk ki, mely fajokról is szeretnénk előrejelzéseket készíteni. A C3S biodiverzitási szolgáltatását ezidág a biodiverzitási közösség programja alapján kiválasztott fajok esetében alkalmazták. Dr. Urban úgy véli, hogy rendkívül fontos az olyan fajokra összpontosítani, és ezáltal megvédeni őket, amelyek várhatóan veszélyeztetetté válnak, mindeközben azonban a jövőbeli fenyegetettség lehetőségével szembenéző fajokat sem szabad elhanyagolni. „Most, hogy sikerült jobban megértenünk az éghajlatváltozás jelenségét, azt kell megértenünk, hogy valójában hogyan befolyásolja a biodiverzitást ez a folyamat, továbbá olyan megoldásokkal kell előrukkolnunk, amelyekkel enyhíthetjük ezeket a hatásokat,” – mondja Dr. Urban. „Végsősoron ez a rendelkezésünkre álló erőforrásoktól függ. Próbáljuk felhívni a világ figyelmét arra, hogy milyen fontos is valójában ez a kérdés. Nagy kár lenne az éghajlatváltozás miatt elveszteni ezeket a fajokat, mert az ő létük határozza meg az egészségünket, a gazdaságunkat, de még a kultúránkat is.”