Ő tervezte a malmői Forgó Torzó (Turning Torso) tornyot Svédországban és a Dubai Expo 2020 pavilonját az Egyesült Arab Emírségekben. Ezenkívül Rio de Janeiróban a Jövő Múzeumának épületét, a fenntartható építészet egyik kiemelkedő példáját. A spanyol származású Santiago Calatrava exkluzív interjút adott az Euronewsnak. A sztárépítésszel Jane Witherspoon beszélgetett.
Jane Witherspoon, Euronews: — A koronavírus-járvány miatt megváltozott körülmények között szeretném önöknek bemutatni és üdvözölni itt az Euronewson Santiago Calatrava építészt. Nagyon köszönöm, hogy a szokatlan körülmények ellenére is beszélhetünk. Kérem, először is mondja el, miért választotta karrierjének az építészetet.
HIRDETÉSSantiago Calatrava, építész: — A főiskola után művészetet szerettem volna tanulni, és ellátogattam a Notre Dame-ba. Emlékszem, délelőtt 11 körül járhatott, és a nap besütött az egyik rózsaablakon. Minden tele volt színnel, fényekkel, és akkor fogtam fel, hogy az építészet tulajdonképpen művészet.
— És valóban, mindig is úgy tanultam építészetet, mintha művészet volna. Elvégeztem az építőmérnöki szakot is, mert többet akartam tudni az anyagokról, az építkezés törvényeiről, a statisztika szabályiról és matematikájáról, vagyis szerettem volna megismerni az építés teljes folyamatát és annak eredményét. De végeredményben az első pillanattól kezdve az mozgatott, hogy az építészet művészet.
— Az ön stílusát neo-futurizmusnak nevezik. Ön hogyan írná ezt le?
— Igazából nem is tudom, hogy van-e stílusom, de ha van, akkor az a jelen idő, a korszak stílusa. De persze mindig előrefelé gondolkodom, hogyan lehetne javítani, fejleszteni az életünket, hogyan lehetnének az épületek még merészebbek, még gyönyörűbbek, még inkább megfelelőek az emberek számára. És ez természetesen a jövő felé mutat, mert hiszek benne, hogy a jövő, legalább olyan jó lesz, mint a mostani időszak.
— A spanyolországi Valenciában született. Hogyan hatott a stílusára a szülővárosa az évek alatt?
HIRDETÉS— Nagyon jó hely volt felnőni, mert a város egyik oldala a Földközi-tengerre nézett. A város nyitott volt az egész világra, hiszen ott volt a tenger, de történelme miatt is nagyon nyitott volt, és rengeteg csodaszép emlékmű is volt ott.
— Az építészet melyik folyamatát tartja a legizgalmasabbnak?
— Nézze, én magam, már a kezdetektől fogva az újításokhoz és magához a teljes projekthez kapcsolódtam. Sokat rajzolok, Sok vázlatot készítek és szerencsére olyan emberek vesznek körül, akik ezeket a vázlatokat létező projektekké alakítják, aztán ezeket megvalósuló építkezésekké változtatják. Az építészet egy olyan szakma, ahol nagyon jó emberekkel kell magad körülvenni.
— Sztárépítésznek címkézik, de ezek szerint csak olyan jó lehet, mint az önt körülvevő csapat.
— Úgy vélem, itt nagyon sokat számít a képesítés, talán jobban mint más szakterületeken. Az építészet, ahogy mondtam, egyszerű munka, nem extravagáns. Nagyon sok munkaórát emészt fel, nem csak napokat, heteket, hónapokat, de akár éveket is.
— Itt vagyunk Dubajban. Dubaj építészete miért különleges?
— Jól emlékszem, milyen lelkes voltam 14 évesen, 20 évesen, vagy 25 és 30 évesen. Az az energia, ami akkor benned van, a megannyi álmod és a reményeid. Ezeket kivetítheted egy helyre is, és Dubaj egy hatalmas, lelkesítő hely, tele energiával. Egyike ma azoknak a városoknak, amelyek a mi időnket jelképezik, majdnem száz százalékig, mert majdnem száz százalékban a mi időnkhöz, a mi generációnkhoz tartozik.
— Ön jelenleg a Dubai Creek Toweren dolgozik, amely a világ legmagasabb épülete lesz, amikor elkészül. Honnan jött ehhez az inspiráció?
— A Dubai Creek Tower alapötlete egy virág, hosszú szárral, a teteje pedig olyasmi lesz, mint egy tulipán bimbója. De miért egy virág? Mert azt gondoltam, milyen gyönyörű ez, a maga egyszerűségében, saját magába sűrítve fejezi ki a szépséget mindannyiunk számára.
— Ön tervezte a malmői Forgó Torzó tornyot (Turning Torso) Svédországban, A Montjuis Kommunikációs Tornyot Barcelonában, és az Egyesült Arab Emírségek pavilonját a Dubai Expo 2020-ra. Meséljen még az inspirációról.
HIRDETÉS— Nézze, mindig is próbáltam olyan dolgokat találni, amik az én szemben az adott kultúra lényegét, vagy ennek egy részét jelképezik. Például egy madár. Vettem egy kitárt szárnyú sólymot, és az ötletből a sólyom átalakult a pavilonná.
— Hogyan feszegeti a határokat napjaink építészete?
— Manapság az új anyagok, mint például a szénszálas anyagok meg tudják változtatni az építészeti elgondolásokat, és olyan új formákat hozhatnak, amik feszegetik a határokat. A határok feszítésére másik példa az új technológiák megjelenése, például az energia területén. Manapság már egészen máshogy gondolkodunk az energiaellátásról, mint harminc évvel ezelőtt. Ma már sokkal többet foglalkozunk a fenntarthatósággal.
— Az ön által tervezett Jövő Múzeuma Rio de Janeiróban az egyik legjobb példája a fenntartható építészetnek. Miért fontos a fenntartható építészet?
— Törődnünk kell a Földdel, mert csak ez az egyetlen bolygónk van. És meg kell próbálnunk átadni a következő generációnak legalább olyan jó állapotban, ahogy mi is kaptuk.
— Ön számára mit tartogat még a jövő?
— Szeretem a munkámat, midig is szerettem, és ha csinálom akkor az nagy elégedettséggel tölt el, fellelkesít és reményt ad. És szeretem az embereket, akik körülvesznek, az embereket, akikkel együtt dolgozom, és úgy hiszem, életem végső napjáig dolgozni fogok.
