A klímaváltozástól való szorongást csak azért nem veszik fel a mentális rendellenességek listájára, mert teljesen jogos a szorongás.
HIRDETÉSA mérések kezdete óta az idei volt a legmelegebb június a Földön. A szokatlan forróságot megtapasztalva egyre több embert kezdett el komolyan aggasztani a klímaváltozás problémája.
- Hát lesz baj. De a világ ellesz. Csak mi nem leszünk már el - mondta erről egy budapesti nő az Euronewsnak. - Illetve a te leszármazottaid, meg az enyémek, szóval őértük kéne aggódni.
A növekvő esetszám fényében az amerikai pszichológiai társaság évek óta fontolgatja, hogy a klímaváltozás miatti szorongást felvegye a pszichológiai rendellenességek listájára. A Mindset pszichológusa, Hátszegi Eszter szerint a jelenség már Magyarországon is érzékelhető.
- Van olyan kliens, aki kifejezetten ezzel a témával keres meg, hogy az életét olyan mértékben akadályozza a klímaváltozással kapcsolatos szorongás, hogy az már akadályozza a mindennapi feladatelvégzésében, egészséges életvitelében.
A pszichológus azt is elmondta az Euronewsnak, hogy bizonyos esetekben a klímaváltozás miatti aggodalom egyéb szorongásokra, válsághelyzetekre kapcsolódik rá, de így is súlyos problémákat okoz. A helyzetet rontja a tehetetlenség érzése, hiszen az egyes ember eszköztára ebben az ügyben véges.
- Amit lehet, próbálok megtenni, például nem vásárolok műanyag palackokat, inkább szódát használok, a következő autóm valószínűleg hibrid meghajtású lesz. Amilyen lépéseket az én életemben tudok tenni, azokat megteszem - mondta az Euronewsnak egy budapesti férfi.
Vidéken a klímaváltozás, mint probléma élesebben jelentkezik. Bács-Kiskun megyei tanyáján Ördög András állattartó évről évre szembesül a húsbavágó következményekkel.
- Ebben az évben megtapasztalhattuk azt, hogy ha nincs téli csapadék, és nincs tavaszi csapadék, akkor ijesztőnek tűnt a fű kihajtása, vagyis nem tudtuk még akkor, hogy tudunk-e kaszálni, lesz-e mit egyenek az állataink - mondta Ördög András az Euronewsnak.
Végül májusban esett valamennyi eső, de nem elegendő. Ördög Andrásnak évente háromszáz bálára van szüksége az állatai etetéséhez, és idén még csak százhetet tudott betakarítani. Mégsem érzi tehetetlennek magát, mert vannak még eszközök a kezében.
- Ezt a csatornát, ami pár kilométerről indul, és megy a Dongérba - mutat egy száraz, náddal benőtt árkot - tavaly sikerült egy egyszerű homokzsákos létesítménnyel elzárni, megtartani a vizet, és szétterítenünk a gyepen. Csak innen hatvan bálát tudtam tavaly kaszálni.
Ha nincs eső, akkor viszont nincs víz sem, amit vissza lehetne tartani. Ördög András is azt fontolgatja, hogy hosszú távon csökkentenie kell az állatai számát, ha a mostani trend folytatódik.