Egy hónap szabadság után ismét munkába állnak az uniós képviselők. Összeszedtük, hogy mi mindenben kell még döntésre jutniuk azelőtt, hogy belevágnának a 2024-es európai parlamenti választási kampányba.
HIRDETÉSÚjra elkezdődött a munka az Európai Unióban a nyári szabadság után. Szeptember első hete különösen fontos az egyre jobban közeledő az európai parlamenti választások időpontja miatt. A voksolást 2024. június 6–9-e között tartják, az uniós intézményeknek tehát most kell a legfontosabb, még függőben lévő feladatokat elvégezniük, mielőtt beköszönt a kampányidőszak.
Ígéret Kijevnek
Az ukrajnai orosz invázió számos kulcsfontosságú kérdésben arra késztette a brüsszeli döntéshozókat, hogy átgondolják az uniós politika legtöbb elemét – az energetikai kérdésektől kezdve egészen a védelmi kiadásokig.
Tavaly júniusban az EU-s tagállamok merész lépésre szánták el magukat, és tagjelölti státuszt adtak Ukrajnának, amit a háború sújtotta országban némi győzelemnek és a Kreml birodalmi törekvéseivel szembeni határozott kiállásnak értékeltek. Kijev viszont azt várja Brüsszeltől: bizonyítsa be, hogy valóban elgondolkodott az ukrán tagságon, és nem csupán a szavak szintjén foglalkozik vele.
Az Európai BIzottság októberben teszi közzé az EU bővítéséről szóló jelentését, melyben először számol be részletesen arról, hol tart Ukrajna a taggá válás útján. Az uniós vezetőknek egyhangú döntést kell hozni arról, hogy kezdeményeznek-e hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, vagy további feltételeket szabnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és helyettesei ragaszkodnak hozzá, hogy a tárgyalásokat még az év vége előtt elkezdjék. Az ambíciózus ütemterv azt is sugallja, hogy Brüsszelben nem lesz lehetőség hezitálásra, hacsak nem akarnak szembe nézni az ukrán fél dühével. Erről az Európai Tanács december 14–15-i ülésén döntenek majd.
Függőben van még egy új, 20 milliárd eurós csomag is, ami hosszútávú, kiszámítható katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Nem zárult még le az ukrán gabona vámmentes behozataláról szóló vita sem, amit a kelet-európai országok vezetői rendkívül hangosan bíráltak.
A Kreml súlyos számlája
Hivatalosan is európai uniós szakzsargon része lett az "Oroszország fizessen" kifejezés. Ezzel arra utalnak, hogy Ukrajna újjáépítését a lefoglalt orosz tulajdonban lévő állami- és magánvagyonból fizetnék ki. A Világbank becslése szerint ez mintegy 411 milliárd dollárba (380 milliárd euróba) kerül majd.
A pénz elkobzására a nemzetközi jog nem ad lehetőséget, ezért Brüsszel azzal a tervvel állt elő, hogy az orosz központi bank tartalékait újra befektetik és az azokból származó éves kamatokat fordítják Ukrajna újjáépítésére. A terv később átalakult úgy, hogy a vagyonkezelők által termelt extraprofitra adót vetnének ki. Ennek bevezetését még a nyári szünet előtt ígérte a Bizottság, ám nem még mostanáig sem történt meg.
A késlekedés pedig nem véletlen: az Európai Központi Bank, pénzügyi szakértők és jogtudósok egyaránt komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a kezdeményezéssel kapcsolatban. Figyelmeztettek arra is, hogy a döntés pénzügyi bizonytalanságot idézhet elő, ami nem tenne jót az eurónak. A Bizottság a kritikák után közölte: "körültekintően" jár majd el.
Nehéz elképzelni, hogy Brüsszelben az eddigivel teljesen ellentétes álláspontra helyezkedjenek a kérdésben, ezért a következő hónapokban vagy december előtt egy a korábbinál jóval engedékenyebb javaslatot nyújthatnak be.
Az Európai Unió viszont még mindig adós az Oroszországból származó gyémántok behozatalára érvényes szankciókkal.
Pénz beszél
Az európai parlamenti választások egyik legfontosabb kérdése a költségvetés. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetést 66 milliárd euróval növelné, hogy könnyebben szembe nézzenek az új kihívásokkal: az összegből 17 milliárdot szánna Ukrajna támogatására, 15-öt a migráció kezelésére, 10 milliárdot a stratégiai technológiák finanszírozására és 18,9 milliárd eurót a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alapnál keletkezett hiányra fordítana.
Bár az "Ukrajna Bizottság" ("Ukraine Facility") létrehozását kellő mértékben támogatták a tagállamok, az ezzel járó 50 milliárdos többletköltség felvállalása már kiváltott némi visszhangot a tagállamok kormányainak részéről, mert az utóbbi időszak kihívásai után a tagállamok államháztartásainak többsége nincs a legjobb állapotban.
A problémát csak nehezíti, hogy a költségvetési tárgyalások közben egy másik fontos vitát folytatnak az unió pénzügyi reformjáról. A megbeszéléseket a koronavírus-járvány szakította meg és még 2024. január előtt meg kell hozni a döntést a reformról. A javaslatban továbbra is ott van a 3 százalékos GDP-arányos hiány- és 60%-os GDP-arányos adósságplafon, viszont nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, hogy az államháztartásuk sajtosságaihoz igazítsák a pénzügyeket.
A megközelítést a nagy mértékben eladósodott országok, például Franciaország, Olaszország és Spanyolország üdvözölték. Németország, Dánia és Hollandia viszont erősebb garanciákat várnának az adósságszint csökkentésére.
A migráció nem tabu többé
A migráció éveken át kényes kérdés volt az Európai Unió törvényhozásában. A menekültkérdés kezelésére szolgáló összehangolt rendszer kialakítására tett összes kísérlet szinte azonnal kudarcba fulladt. A tagállamok álláspontja a kérdésben sokszor túl távol állt egymástól ahhoz, hogy érdemi tárgyalásokat kezdhessenek.
2023 elején viszont előrelépés történt az uniós migrációs irányelvek fő pilléreit magába foglaló "Új Migrációs és Menekültügyi Egyezmény" ("New Pact on Migration and Asylum") megbeszélésén. Júniusban történt az első jelentős áttörés, amikor a tagállamok belügyminiszterei előzetesen megállapodtak a "kötelező szolidaritás" rendszeréről. Ennek lényege, hogy minden tagállam – uniós gazdasági súlyuktól függetlenül – fogadjon be menedékkérőket vagy vállaljon szerepet áthelyezésükben. Az egyezmény feloldotta az ellentétet és elindult az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalás, ahol már csak a szabályozás részleteit kell tisztázni.
A 2024-es európai parlamenti választások idejére akár meglehet az első közös, migrációkezelési rendszer az unión belül.
HIRDETÉS
Zöldebb jövőért
Nem sokkal azután, hogy Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság elnöke, bemutatta az "Európai Zöld Megállapodást", amellyel azt ígérte: visszafordíthatatlanul átalakítja az unió gazdaságát és fogyasztási szokásait, 2050-re pedig károsanyag-mentes lesz az Európai Unió.
"Ez Európa nagy pillanata" - mondta 2019-ben.
Most, a bejelentés után mintegy négy évvel később kézzelfoghatóvá vált köszönhetően annak, hogy a tagállamok és az európai parlamenti képviselők számos javaslatot fogadtak el. Ilyen például a belsőégésű motorok fokozatos betiltása, a szennyező behozatal megadóztatása, az energiahatékonyságra való törekvés erősítése és egy 300 milliárd eurós keret, amelyet az orosz fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére szánnak.
Így teret nyertek a megújuló energiaforrások: tavaly az unió történelmében először több villamosenergiát termeltek szél- és napenergiával, mint a gázzal. Az energiaválság mindeközben a háztartásoknál és a különböző iparágakban is egyre jobban takarékoskodtak, ezzel a kereslet is csökkent.
MI nélkül vagy vele?
Az uniós parlamenti képviselők és a tagállamok egyik legfontosabb megoldásra váró problémája a mesterséges intelligencia (röviden: MI, angolul: Artificial Intelligence, AI) szabályozásáról szóló javaslat kidolgozása. Olyan törvényjavaslatot dolgoznának ki, ami emberközpontú, etikailag felelős és környezettudatos módon biztosítaná az MI-rendszerek fejlesztését biztosítaná az EU-ban.
HIRDETÉSA törvény piramis-szerűen osztályozná a mesterséges intelligenciát használó termékeket aszerint, mekkora kockázatot rejtenek az emberek számára. Különböző szabályokat írna el a "nem szándékos következmények" – megszemélyesítés, álhírek terjesztése, alapvető jogok megsértése, diszkriminációs és plágium – megelőzése érdekében.
2021. áprilisi bemutatása óta a törvényt aktív lobbitevékenység és médiafigyelem övezi, a képviselők is több ezer módosító javaslatot nyújtottak be az eredeti szöveghez. A chatbotok, mint például az OpenAI ChatGPT-je és a Google Bard hirtelen megjelenése nyomást gyakorolt a döntéshozókra, hogy minél hamarabb, még az év vége előtt megállapodjanak.
Továbbra is nagy vita tárgya a valós idejű biometrikus azonosítás bevezetése köztereken. Az Európai Parlament a gyakorlat teljes betiltását szeretné elérni, míg a tagállamok a bűnüldöző szervek számára fenntartanák az ilyen módon történő azonosítás lehetőségét.
Ha elfogadják, az MI törvény lesz az első olyan törvény, ami a fejlődő technológia túlkapásait fékezi meg.
Ha mindez még nem elég
Napirenden van egy, a kritikus nyersanyagok behozataláról szóló törvény, amely a ritkaföldfémek külföldi beszállításától való függést csökkentené, a médiaszabadságról szóló törvény, amely az újságírókat védené a kémprogramoktól és a politikai beavatkozástól, és egy EU-n belüli etikai bizottság létrehozása, amely a korrupció visszaszorítását szolgálná.
HIRDETÉS