Az IPSOS által az Euronews számára készített exkluzív felmérés válaszadóinak többsége szerint az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Abban azonban megosztottak, hogy a következő mandátumban ez prioritás legyen-e.
HIRDETÉSAz IPSOS/Euronews exkluzív közvélemény-kutatása szerint az uniós választók meglehetősen tétován foglalnak állást a blokk Ukrajnának nyújtott támogatásával kapcsolatban.
Az első ilyen jellegű felmérésből, amely 18 uniós országból közel 26 000 válaszadóval készült, kiderül, hogy az európaiak 36%-a szeretné, ha a következő Európai Parlament prioritásként kezelné az Ukrajnának nyújtandó segítséget. További 36% fontosnak tartja, de nem tekinti prioritásnak, míg a megkérdezettek fennmaradó 27%-a számára ez másodlagos kérdés.
A háború sújtotta országnak nyújtott segítséggel kapcsolatos vélemények azonban országonként nagyon eltérőek.
Árnyalt szolidaritás
Az északi uniós tagállamok válaszadó szólítják fel a legerőteljesebben a következő parlamentet, hogy proaktívabban támogassa Ukrajnát: a svédek 68%-a, a dánok 59%-a és a finnek 57%-a nyilvánította ezt prioritásnak.
Magyarországon, Görögországban, Romániában és Szlovákiában azonban a legtöbb válaszadó - 47%, 45%, 48%, illetve 39% - másodlagos kérdésnek tekintette az Ukrajnának nyújtott támogatást. A magyaroknak csupán 12 %-a gondolja úgy, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségnek a következő mandátum során az EU prioritásává kellene válnia.
Németországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban, ahol a kormányok az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást legnagyobb mértékben segítették elő, úgy tűnik, hogy a válaszadók némi segélyezési fáradtságot éreznek, mivel az arányok nagyjából az uniós átlaghoz hasonlítanak.
A kelet-európai és az Ukrajnával határos tagállamokban tapasztalható elégedetlenség egy része valószínűleg az ukrán mezőgazdasági termékek importjával függ össze, amelyek ellen az európai gazdák tiltakoznak, arra hivatkozva, hogy azok nyomják le az árakat az egész blokkban.
A politikai ideológiát vizsgálva a zöldek támogatói (57%) túlnyomó többségben támogatják, hogy a következő öt évre prioritásként kezeljék a támogatásokat. Az Európai Parlament három fő politikai csoportjával - a jobbközép Európai Néppárttal, a balközép Szocialistákkal és Demokratákkal, valamint a centrista Renew képviselőcsoportokkal - azonosuló válaszadók szintén nagyrészt támogatják az Ukrajnának nyújtott további erőteljes támogatást.
A baloldali szavazók támogatása visszafogottabb, de ennek ellenére nagyrészt pozitív. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoporthoz tartozó válaszadók többsége azonban másodlagosnak tartja az Ukrajnának nyújtott támogatást.
A felmérés azonban nem tesz különbséget a támogatás különböző típusai között. Az EU katonai, makroszintű pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának azóta, hogy Oroszország több mint két évvel ezelőtt megkezdte teljes körű invázióját.
Valóban segít-e az EU támogatása Ukrajnának
Arra a kérdésre, hogy az EU Ukrajnával kapcsolatos álláspontja pozitív hatással volt-e a harcok sújtotta ország fejleményeire, a 18 megkérdezett ország válaszadói ugyanilyen megosztottak voltak.
Harminchat százalékuk szerint az EU-nak pozitív hatása volt, 32 százalékuk szerint a blokk hatása nem volt sem pozitív, sem negatív, a fennmaradó 31 százalék pedig úgy véli, hogy a hatás negatív volt.
Az Európai Unió Tanácsa által közzétett adatok szerint a 27 tagállam által Ukrajnának nyújtott támogatások összege meghaladja a 143 milliárd eurót.
Ebből 81 milliárd eurót az EU költségvetésén keresztül ígértek pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatásként, és további 12 milliárd eurót a tagállamok biztostottak ugyanerre a célra. A katonai támogatás összesen 33 milliárd eurót tesz ki - kétharmadát kétoldalú támogatásként, a fennmaradó 11 milliárd eurót pedig az Európai Békefenntartási Eszköz keretében -, míg 17 milliárd eurót az EU-n belüli menekültek támogatására folyósítottak.
2022 márciusa óta több mint négymillió ukrán menekült kapott menedéket az EU-ban. Védelmüket és alapvető szükségleteiket, köztük az egészségügyi ellátást, a gyermekeik oktatását és a lakhatást az ideiglenes védelmi rendszer biztosítja számukra.
Az EU emellett masszív és példátlan szankciókat hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt. Tizenhárom csomagot fogadtak el, hogy korlátozzák az orosz fosszilis tüzelőanyagok és fémek értékesítését, és szigorúan korlátozzák az oroszok hozzáférését a kulcsfontosságú árukhoz és technológiákhoz, amelyeket a hadszíntéren használhat.
Emellett az EU és a G7-ek szövetségesei több mint 300 milliárd eurót zároltak az orosz központi bankból.
Az északi országok válaszadói - a dánok 63%-a, a finnek 60%-a, a svédek 58%-a - pozitívan ítélik meg az EU Ukrajnát támogató hatását. A francia-német tengely polgárai eközben mérsékelten elégedettek: a francia válaszadók 37%-ának pozitív, 31%-ának pedig negatív a véleménye, ami nagyjából megegyezik a Rajna túlpartján mért adatokkal.
HIRDETÉSRomániában, Szlovákiában, Olaszországban, Ausztriában, Görögországban és Magyarországon azonban a legtöbben úgy vélik, hogy az EU döntéseinek nem volt hatása az ukrajnai háborúra.